női jogok munkaerőpiac Rácz Zsuzsa Európai Parlament Strasbourg
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Magyarországon nem élnek nők? - kérdezte Dagmar Roth-Behrendt, az Európai Parlament egyik alelnöke, amikor a soros elnökség kezdetén a testületbe érkező magyar kormánytagok között egy nem sok, annyi nő sem tűnt fel.



"Csak néztünk egymásra a kollégáimmal: vajon mikor jönnek végre a nők?"









Te hogyan éled meg, hogy NŐ vagy?





"Mindig úgy, hogy ahhoz, hogy megbecsülést is kapjak a munkámért, nem elég kifogástalanul elvégezni a feladataimat, hanem még dupla leszúrt rittbergereket is kell ugranom azért, hogy elhiggyék, megérem a pénzemet?!"





Thinkstock
Thinkstock



A válság elsősorban "férfias" válság - mondta a Európai Parlament alelnöknője, "hiszen - magyarázta - a cégek vezető pozícióiban, az Öreg Fiúk Klubjában többségben férfiak ülnek, a válsághoz vezető döntéseket is ők hozták meg. Ugyanakkor a válság inkább sújtja a nőket, mert többségük eleve rosszabbul fizetett területeken (egészségügy, szociális szféra, oktatás) keresnek még kevesebbet, mint előtte."

Szingli vagy? Akkor tetszeni fog új websorozatunk! Nézz bele!






Thinkstock
Thinkstock



A másik probléma - az EU szerint -, hogy a nők nem jutnak végzettségüknek és tudásuknak, tapasztalatuknak megfelelő pozíciókba, pl. alig vannak jelen a gazdasági és politikai hatalomban."Nálunk azért vannak szinte kizárólag férfi vezetők - hallottam nemrég egy fórumon egy hatalmas magyar multi férfi menedzserétől -, mert nagyon sok nehéz és nagy kockázatú döntést kell hoznunk."

Hogy oda ne rohanjak - gondoltam -, vajon mennyire nehéz egy kisgyerek kruppos rohamánál éjjel kettőkor eldönteni, hogy irány a kórház vagy sem?! Ezeket az életbevágó döntéseket - és még sok százat naponta - elsősorban a nők hozzák meg. De ez, persze, nem mutatkozik meg a tőzsdei indexekben. Akkor vajon könnyebb vagy kevesebbet érő döntések ezek?

A helyzeten Svédországnak és Norvégiának sikerült változtatnia: a norvégok 2006-ban bevezették a női kvótát a piaci szférában is, és minden tőzsdei cég a zárt férfi vezetői klubjaiba kénytelen volt több nőt beengedni. A norvég menedzsmenteknek ma már 42%-a nő. És köszöni, mind a norvég, mind a svéd gazdaság sokkal jobban van, mint a kvóta előtt. Igaznak bizonyult a tétel: a nők bevonása egyszerűen növeli a profitot hosszú távon. Olaszországban például ugyanezen szám mindössze 4-2 %, de még ezzel is megelőznek minket, mert nálunk alig 1-3% között van az arány, és EU-tagállamként 2015-ig - elvileg - minimum 30%-ra kell emelnünk az arányt.

Thinkstock
Thinkstock


Mennyi feminista süketelés!- lehet most legyinteni a tényekre, ugye? Lehet, de a feminizmus egyrészt - legalábbis szerintem - a választás lehetőségének biztosítása a nők számára is az élet minden területén. Másrészt nem kisebb tétről volt szó a nőnap kapcsán az Európai Parlamentben, mint a gyermekeink jövőjéről.

Ki szeretné azt, hogy az ő gyereke, csak azért, mert lánynak született közel 20%-kal kevesebb bért kapjon ugyanazért a munkáért, mint például a fia? Márpedig ez vár a gyerekeinkre is, mert a helyzet nagyon lassan változik. Azért is, mert sokszor maguk a nők sem becsülik igazán a saját munkájuk értékét: "Én nem dolgozom, csak otthon vagyok a gyerekekkel". Márpedig a változás ott kezdődik, hogy mi magunk többre becsüljük magunkat anyaként, feleségként, munkaerőként; nőként.

Mert Magyarországon is élnek nők, lányok, anyák, nagymamák, hogy az Európai Parlament alelnöknőjének kérdésére ezúton válaszoljak. Ugye?


Tippünk: www.terezanyu.hu
Itt barátkozhatsz Terézanyuval!




Barátkozz a Life.hu-val az iWiWen és a Facebookon is!



Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.