A Szeress belém az az erotikus thriller, amiből csak a szerelem, a szenvedély és az izgalom hiányzott

Papíron minden megvolt hozzá: mallorcai luxusvilla, mediterrán naplemente, szálkás férfitestek és egy titokzatos klubmenedzser, akinek vaj van a füle mögött. A „Szeress belém” lehetett volna feszült thriller vagy perzselő erotikus dráma, de inkább egy kínosan hosszú softpornó-paródiát sikerült kihozni belőle, ahol a feszültség nulla felé konvergál, a szereplők közötti kémia negatívban mérhető, a történet pedig úgy vánszorog, mint egy influenzás lajhár a sivatagban. Egy ponton a Belga "Szerelmes vagyok" című száma szólalt meg a fejemben, így a film közepe felé már sírva tudtam röhögni a mindenfajta romantikától és feszültségtől mentes szexjeleneteken. Vigyázat, szpoileres kritika!

Mallorcai képeslap a drámai sztori helyett

A Szeress belém története elsőre ígéretesnek tűnik: kockahasú, folyton feltüzelt német srácok és naiv, kiéhezett szupermodelleknek kinéző lányok találkoznak egy spanyol szigeten, akik együtt élvezik a napfényt és a testi-lelki örömöket. Aztán a film felénél – miután már láttunk mindenkit minden szögből ágyakrobatikázni és kibökték a szemünket az átázott fesők alól kikandikáló bimbókkal – kiderül, hogy háttérből egy nagymenő ingatlanos maffiózó irányítja a „szerelmi szálakat”. Legszívesebben négyszer ennyi idézőjelet raknék ide, mert a képeslapszerű látvány annyira rátelepszik a filmre, hogy a történetet a gyönyörűen szikrázó tengerbe folytja. A papírmasészerű karaktereknek pont egy A4-es papír vastagságú mélység jutott, ezért egyszerűen nem tudtam elhinni nekik, hogy odavannak egymásért.

Szeress belém és a kémia, ami sosem volt

Már a film címe is olyan, mint valami parancs, ám mind tudjuk, hogy utasításra nem lehet szeretni és még színlelni is csak nehezen. Ennek megfelelően a hősnőnk, Lilli és a klubmenedzser, Tomas pont úgy viselkednek, mint akikre ráripakodtak, hogy tomboljon az a szenvedély, ám ebből a nézői oldalon semmi nem érződik. Oké, néha egymásnak esnek, de a felvezetés általában kimarad, ami még inkább érthetetlenné teszi, hogy most mit is nézünk valójában. Már Tomas első feltűnésénél is rendkívül kínosan éreztem magam, amikor néhány pillantás után a keze elmerült Lili intim zónáinak felfedezésében, miközben egy teraszon álltak. A színészek később is becsülettel próbáltak úgy tenni, mintha veszettül be lennének indulva egymásra, de hiába a szexi testek, a fehér vizes pólós trükk, ez sem tette hihetővé, hogy ez a vonzalom valós. Végig az az érzésem volt, hogy karakterek helyett színészeket látok, akiknek épp olyannak tűnt a tekintetük, mintha fejben már a vaskos fizetés elköltésén gondolkoznának.

Amikor a pasi belép, a börleszk elkezdődik

A film legkínosabb pontjai azok a jelenetek, ahol az erotikát pont úgy próbálja adagolni, mint egy 90-as évekbeli felnőtt film: ajtónyitás, félmondat, majd azonnal a paplan alatt vagyunk. Na jó, nem mindig, mert előfodul, hogy a tengerben gyakorolják a gyerekcsinálást... Annál a résznél, ahol a nő bosszúból letépi a srác ruháját majd egymásnak esnek, miután rájött, hogy átverte és hogy köze van az ingatlanmaffiához, konkrétan felröhögtem. 

Végkifejlet: nulla meglepetés

A sztori teljesen logikátlan. Olyannyira valószerűtlenül történnek az események, mintha a szereplőknek nem lenne önálló tudatuk. Pedig valóban fontos témát feszeget a film a társkeresős csalásokat felhozva, de mintha ez csak ürügy lenne a kufircolásra. A film vége sem hoz semmi katarzist. A szerelmi szál megoldása unalmas, a bűnügyi rejtély súlytalan, a nagy felismerések pedig kiszámíthatóak. A „Szeress belém” valójában nem thriller, nem romantika, se nem erotika – hanem egy luxusvillába csomagolt semmi. Számomra érthetetlen, hogy miért vezeti a magyar ranglistát. Ez az a fajta film, amit a Netflix algoritmusa talán feldob egy otthon elfogyasztott vacsora után, végignézed, de mire vége, már bánod, hogy nem inkább A kék lagúnát raktad be videókazettáról.

Értékelés: 2/10 – Csak a mallorcai naplemente és a narancsliget miatt.