Miért néznek ki silányabbul a mai számítógépes effektusok? — CGI-technológia régen és most


Különleges effekteket már a 20. század elején is alkalmaztak a filmgyártásban. Az optikai csalódások és a vizuális effektek után viszont beköszöntött az internet és a technikai fejlődés kora, amelyek segítségével kialakultak a számítógépes effektusok és a CGI-technológia.

A CGI-t (Computer-Generated Imagery), vagyis a számítógépes képgenerálást filmekben és a vizuális médiában alkalmazzák. A digitális effekt valójában egy 3D-s számítógépes grafika, amelyet különböző szoftverek segítségével hoznak létre. A CGI-technológia lépései dióhéjban a következők:
Vizuális effekteket a CGI megjelenése előtt is használtak. Ilyen optikai csalódás volt például a matt painting, amikor a kamerában egyszerre volt látható a valóságos felvétel és a kamera elé rögzített, általában üveglapra festett háttérdíszletet. Vagy hasonló effektként használták a kényszerített perspektívát (forced perspective), amikor a kamera úgy vett valami közeli dolgot, mintha az távol lenne, vagy mintha az nagyobb lenne, mint a mellette álló személy (ezt a technikát egyébként A gyűrűk ura filmekben is alkalmazták).
A CGI-technológiát először az 1958-as Alfred Hitchcock-filmben, a Vertigóban alkalmazták. Azóta a számítógépes képgenerálás töretlenül halad előre. A 2000-es évek elején már olyan technológia vált elérhetővé, amellyel (bár rengeteg időbe telt) igenis valósághűen tudták ábrázolni a digitális karaktereket.
A CGI-technológia teljesen új teret és lehetőségeket nyitott meg a filmiparban. Viszont mivel ennyire megnőtt a népszerűsége a számítógépes effektusoknak, sőt, a nézők már szinte el is várják, hogy minél lehengerlőbb legyen az adott akciófilm vagy minél több varázslat legyen az adott fantasy-filmben, ezért napjainkban a CGI a saját hanyatlását is megéli.
Ennek oka egyrészt a nézők kiszolgálása, hiszen ma már az emberek nem akarnak éveket várni a számítógépes effektusok elkészítésére, mint mondjuk az Avatárnál — aminek nemsokára érkezik a harmadik része.
Másrészt az is közre játszhat, hogy a jó CGI nemcsak időbe, de jó sok pénzbe is kerül.
A legnagyobb költségvetéssel azok a filmek készülnek, amelyek a számítógépes képgeneráláson alapulnak. Ilyen például a Star Wars: Az ébredő Erő az 533,2 milló dolláros büdzséjével vagy a Bosszúállók: Végjáték a 356 millió dolláros költségvetéssel.
Ha viszont a film készítői a CGI korlátait nem ismerik fel, akkor gyakran összecsapják a projektet és ráteszik a gyártószalagra a produkciót úgy, ahogy van. És bizony az ehhez hasonló esetekből készülnek a She-Hulk (Amazon:Ügyvéd) típusú förmedvények.
De nézd meg te magad is, hogyan fejlődött vagy éppen hanyatlott a CGI-technológia! Elhoztunk pár példát az igazán jól sikerült számítógépes effektusokra a 2000-es évek elejéről, illetve elfuserált képeket az újabb filmekből.
A gyűrűk ura egyik CGI-technológia által életre keltett karaktere Smeagol volt, aki így nézett ki a filmben:

...viszont a Smeagolt játszó színész, Andy Serkis így nézett ki a forgatáson:

A Karib-tenger kalózai filmtrilógiában két film erejéig megjelent az ijesztő Devy Jones is, a Bolygó Hollandi polippá változott kapitánya. A valóságban persze az őt alakító Bill Nighynak nem volt polipfeje.

Bár a fenti példák alapján a nézők már hozzá voltak szokva a CGI-technológiához, az Avatár 1. része mégis korszakalkotónak számított. Az, hogy az egész film egy másik bolygón játszódik, amelyet az Oscar-díjas rendező, James Cameron teljes mértékben számítógépes effektekkel akart megoldani forradalmi újításnak számított.

A CGI által létrehozott karaktereket viszont itt is speciális ruhába öltözött színészek alakították.

Bár a 2019-ben készült Macskák című musicalfilm semmilyen szempontból nem aratott sikert, azért a film silány CGI-technológiája külön figyelmet érdemel.

A Doctor Stange 2. része, Az őrület multiverzumában igen nagy költségvetésből készült, a filmgyártók a produkcióban végig használták a számítógépes képgenerálást, sőt, szinte az egész film ezen alapszik. Ettől függetlenül a CGI megalkotása mégsem volt olyan alapos, bizonyos képek ugyanis elég nevetségesen néznek ki ahhoz képest, hogy a Marvel alkotói pár évvel korábban olyan remek CGI-technológiával készült filmekkel ajándékoztak meg minket, mint a Bosszúállók: Végtelen háború vagy a Bosszúállók: Végjáték.

A legnagyobb port mégis az egyik Marvel-sorozat, a She-Hulk, magyarul az Amazon: Ügyvéd gyatra CGI-jelenetei okozták. A Végjáték után lezárult egy korszak a Marvel-moziuniverzumban. Az új fázist pedig azzal próbálták előrelendíteni, hogy rövid idő alatt sok filmet és sorozatot gyártottak le, aminek ez lett az eredménye:

Bónuszként hoztunk egy videót, hogy megmutassuk, milyen nehéz lehet digitális eszközökkel dolgoznia egy színésznek. Lesd meg, hogyan játszott Benedict Cumberbatch egy sárkányt egy díszlet nélküli térben, egy szürke overálban, pontokkal és kamerával a fején!



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.