Polgár Judit, A sakk királynője: mit mert kimondani és mit nem a Netflix dokumentumfilmje?


Polgár Judit neve ma már több, mint csupán sporttörténeti adat. Jelentés. Szimbólum. Élő cáfolata annak az évszázados toposznak, hogy a sakk – és úgy általában a zsenialitás – férfiműfaj. A Netflix Queen of Chess – A sakk királynője című dokumentumfilmje ezt az elképesztő életutat próbálja megfogni, miközben folyamatosan ott lebeg felette a kérdés: vajon el lehet-e egy ilyen történetet igazán kényelmesen elmesélni?

A Rory Kennedy rendező által rendezett, 93 perces film nem sokkal a Sundance-premier után került fel a Netflixre, és szinte azonnal a toplisták élére ugrott. Nem véletlenül. Polgár Judit története ugyanis már önmagában filmszerű.
Hatévesen nyert versenyeket, tizenöt évesen minden idők legfiatalabb nagymestere lett – Bobby Fischer rekordját megdöntve –, később pedig sorra győzi le a férfi sakkvilágbajnokokat Anatolij Karpovtól Boris Spasskyig.
A film egyik legerősebb és egyben legellentmondásosabb rétege a híres-hírhedt Polgár-kísérlet.
Judit és nővérei, Zsuzsa és Zsófia, édesapjuk, Polgár László irányításával egy extrém nevelési programban nőttek fel. Iskola helyett sakk, hétvégék helyett edzés, szünnapok nélkül. „Minden nap munkanap volt” – hangzik el a filmben, szinte mellékesen, miközben a nézőben egyre nő a feszültség.

A film többször is elmondja, hogy az apa célja az volt, hogy bebizonyítsa, a zsenik nem születnek, hanem „készülnek.” És valóban, az eredmények önmagukért beszélnek. Mégis, a film – a véleményünk szerint – nem megy elég mélyre abban, hogy milyen lelki és érzelmi ára volt mindennek. Az „experiment (kísérlet, próbálkozás)” szó többször elhangzik, de a valódi következmények csak a film legvégén, néhány kényelmetlen pillanat erejéig kerülnek elő.
A sakk királynője legerősebb dramaturgiai tengelye kétségtelenül a szexizmus elleni harc. Archív felvételeken halljuk Bobby Fischer kijelentéseit arról, hogy a nők „nem elég okosak” a sakkhoz, miközben Judit kamaszként középkorú férfiakat „darál le” a versenyeken. A film pontosan érzékelteti, milyen volt nőként belépni egy nyíltan mizogin (nők tárgyiasítása) közegbe, ahol a vereség természetes, a győzelem viszont provokáció volt.
Ennek a küzdelemnek a csúcspontja Garry Kasparov alakja. A sakk történetének egyik legnagyobb zsenije, Judit példaképe és egyben legnagyobb akadálya. A film részletesen bemutatja a hírhedt 1994-es „touch-move” botrányt, amikor Kasparov megszegte a szabályokat − miután letette a bábuját, újra felvette azt −, majd a későbbi, hosszú vereségsorozatot. Judit 14-ről indul, mire végül – 26 évesen – legyőzi Kasparovot. A kézfogás hideg, a pillanat pedig történelmi.
Technikai értelemben a dokumentumfilm kifogástalan.
Az archív anyag erős, a vágás feszes, a sakkjelenetek érthetők a laikusok számára is. Néhol talán túl harsány a vizuális világ, de összességében fogyasztható, sodró tempójú filmről van szó. Ami viszont újra és újra hiányzik, az a valódi mélység. Polgár Judit kapcsolata az apjával, a nővérekkel, a női identitás kérdése – mind olyan témák, amelyek csak súrolva jelennek meg.
Mindez azonban nem csökkenti Judit történelmi jelentőségét.
Ő az egyetlen nő, aki valaha bekerült a sakkvilágranglista Top 10-ébe, Európai Sakklegenda díjas, a Sakk Hírességek Csarnokának tagja, és rendszeresen szerepel a világ legintelligensebb embereit felsoroló listákon. Magyar ikon, globális példakép.
A sakk királynője végső soron egy elegáns, de kissé túl óvatos játszma. Nem blöfföl, nem hibázik nagyot, de nem is vállal igazán kockázatot. Inspiráló, fontos és szükséges film – még akkor is, ha a nézőben ott marad az érzés: Polgár Judit története ennél sokkal több.
A dokumentumfilm méltó emléket állít Polgár Judit zsenialitásának és bátorságának, miközben tudatosan kerüli a legkényelmetlenebb kérdéseket. Egy lenyűgöző portré, amely nem mond ki mindent – de pont ezért gondolkodásra késztet.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.