Ann Lee testamentuma: Amanda Seyfried mint Krisztus második, női eljövetele


Amanda Seyfried volt már buta meteorológus, aki a mellei alapján jelentett a nézőknek az időjárási viszonyokról, de láthattuk már egy beszélő és igencsak trágár maci oldalán, illetve rengeteg romantikus film főszereplőjeként, sőt nemrégiben egy tébolyult, ám gazdag feleségként is, aki tönkretette az új szolgálólánya életét. Az énektehetsége sem számít újdonságnak, hiszen olyan nagy sikerű musicalfilmekben szerepelt, mint A nyomorultak vagy a Mamma Mia. Most viszont egy egészen új oldalát mutatja meg Ann Lee-ként, a sékerekről szóló történelmi musicalfilm főszereplőjeként.

A történelmi dráma a brit gyökerekkel rendelkező, de Amerikában meghonosodott protestáns felekezetről, a sékerekről szól. Bár a film igazán jó visszhangot kapott, sőt a kritikusok csak szuperlatívuszokban tudnak beszélni Seyfried alakításáról, a színésznő a Golden Globe-on mégsem aratott olyan nagy sikert. De miről szól a film, és kik azok a sékerek?
Az igazán ritka vallásokról és a legszélsőségesebb szektákról már bizonyára hallottál. De mi van a sékerekkel? A protestáns szekta, a sékerek, vagyis hivatalos nevükön Krisztus Második Eljövetelébe Vetett Hit Egyesült Társasága a 18. századi Angliából gyökerezik, és az egész történet Ann Lee nevéhez fűződik.
Ann Lee 1736-ban született Manchesterben, formális oktatásban egyáltalán nem részesült, tehát írni és olvasni sem tudott.
22 évesen csatlakozott egy épp gyermekcipőben járó társasághoz, a Wardley Societyhez – ennek, vagyis a csoport tagjainak lett a beceneve a sékerek (angolul shakers), mert a csoport tagjai az eksztatikus táncok és énekek alatt remegő mozdulatokat tettek.

Ann feleségül ment Abraham Standerinhez, akivel 4 gyermekük fogant meg, ám mindegyik halva született. A nő úgy vélte, hogy ez a büntetése a testi élet megéléséért, így a negyedik gyermeke halála után cölibátust fogadott, mely a vallási irányzat egyik alapkövévé is vált, ugyanis ebben a testiségben is Jézus mintáját vették alapul. Ann egyre nagyobb szerepet kezdett vállalni a szektában, rövidesen pedig annak kulcsfontosságú vezetőjévé is vált. Innentől Ann anyaként tisztelték őt a felekezet tagjai.
Magának a szektának a legfontosabb hittétele az volt, hogy Jézus újra el fog jönni, méghozzá nem is olyan sokára, ám ezúttal női testbe bújva teszi ezt meg. És ez a női test Ann Lee teste lesz. De miért hirdették a 18. században a női egyenlőséget?
Igazából könnyen tették ezt: azzal indokolták a nemi és faji egyenlőséget, hogy Isten az embert a maga képére teremtette, vagyis mind a nő, mind a férfi Isten képéből származik. Saját egyszerű és földi elménkkel viszont nem tudjuk felfogni a nemek dualitását az isteni szférában, hiszen a sékerek szerint Isten nemtelen, vagyis inkább mindkét nem megvan benne (hasonló módon, mint a görögök androgün elvében).

Egy egész sor viszontagság után Ann anyának revelációja volt (tényleg víziói voltak, melyek a vallási irányzat alapelveit is lefektették), miszerint az új ígéret földjén kell meghonosítani a Krisztus második eljövetelében hívők felekezetét, így egy kis csoporttal 1774-ben New Yorkba hajóztak. Itt és a keleti államokban aztán valóban nagy hittérítést végeztek, még úgy is, hogy a térítés során börtönbüntetésben, kitaszításban, boszorkányság vádjában és fizikai abúzusban volt részük. És bár Lee 1784-ben meghalt, a felekezet élete itt nem fejeződött be. 1840-re ugyanis már több mint 6000 séker hívő volt az Egyesült Államokban.

Mindez már a feledés homályába veszne, ha nem született volna a nagy sikerű film Amanda Seyfrieddel, hiszen az Egyesült Államokban már csak 3 bejegyzett tagja van a szektának, egyetlen séker negyedben, a Sabbathday Lake nevezetű városkában, Maine államban.
Már az is igazán különleges, hogy a 18. században úgy gondolták a felekezet tagjai, hogy a nőknek és a férfiaknak ugyanaz a felelősségük egymás és a világ iránt. Viszont nemcsak a feminizmus és az egyenlőségbe vetett hit volt furcsa ebben a remegő felekezetben, hanem az is, hogy mennyire békepártiak voltak. Amikor az amerikai függetlenségi háborúban kellett volna részt venniük, ők radikálisan elhatárolódtak minden erőszakos cselekedettől, sőt szociális támogatásban részesítették a rászorulókat. Továbbá az egyszerű és funkcionális kézműves bútoraik a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek.

A Brutalista forgatókönyvírója, Mona Fastvold, aki az Ann Lee testamentuma című filmdrámát rendezte így nyilatkozott a történetről:
A sékerek voltak az elsők, akik szociális szolgáltatásokat nyújtottak Amerikában. Ez volt az a hely, ahol a bántalmazott vagy megsérült nők menedéket találhattak. Ez volt az a hely, ahol árva gyermekekről gondoskodtak. Ez volt az a hely, ahová az időseket el lehetett vinni, hogy gondoskodjanak róluk. Mindezeket a szolgáltatásokat nyújtották, még azelőtt, hogy létezett volna erre vonatkozó struktúra.
A történetük tehát a mai napig releváns. És mindezt megtekintheted március 12-től a mozikban. Bibliai és Krisztus életéről szóló filmet már megannyit láthattál. De Krisztus második, női eljövetelével, de legalábbis azokkal, akik ebben hisznek, még egész biztosan nem találkoztál a filmvásznon. Úgyhogy irány a mozi!



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.