Versek a hóról – műveltségi kvíz magyar költők téli soraiból
2026.01.09.
A január lelassítja a világot, a hó pedig új fényt vet a tájra és a gondolatokra. A versek a hóról a tél csendjén át mesélnek lélekről, emlékezetről és újrakezdésről.
A tél közepén járunk. A napok rövidek, a zajok tompábbak, a világ mintha visszafogottabb hangon szólna. A hó nem csupán lehull, hanem betakar: utcákat, emlékeket, el nem mondott gondolatokat. Ilyenkor természetes, hogy a figyelem befelé fordul, és a költészet különös erővel talál meg bennünket. A versek a hóról nem pusztán tájleírások. A hó a magyar lírában gyakran szimbólum: a csendé, a tisztaságé, az elmúlásé vagy éppen a reményé. Egyetlen fehér képben képes megmutatni az elszigeteltséget és az újrakezdés lehetőségét is. Amit eltakar, az nem tűnik el végleg, csak várakozik.
Forrás: Shutterstock
Január csendje és a tél fehér világa – Versek a hóról kvíz
A hó különös dolog. Teljesen hétköznapi, mégis mindig kicsit varázslatos. Olyan, mintha meséből érkezne. Amikor lehull, a világ letisztul: kisimul a felszín, és könnyebb máshonnan nézni a megszokott dolgokat. Nem véletlen, hogy a magyar költészet újra meg újra visszatér hozzá. A hóról szóló sorok nemcsak tájleírások, hanem szimbólumok: gondolatot, hangulatot, érzést jelképeznek.
A versekben a hó sok mindent jelenthet. Lehet csend és megállás, amikor végre meghalljuk magunkat. Lehet tisztaság, újrakezdés, egy üres lap, amit még nem írtunk tele. De benne van a tél nehezebb oldala is: a bezártság, a magány, a várakozás. A hó egyszerre véd és elválaszt, attól függ, hogyan nézünk rá.
Ugyanakkor a hó nem csak komor. Amikor esni kezd, sokakban egyfajta öröm és ujjongás is felébred. A fények szebbek lesznek, a levegő frissebb, és hirtelen jólesik csak kinézni az ablakon. A hóesés felidézi a gyerekkort: amikor még izgalom volt az első pelyheket látni, amikor a világ játékosabbnak tűnt.
Talán éppen ezért olyan különleges élmény a hóesés. A természet ilyenkor megmutatja egy szebb arcát, és arra emlékeztet, hogy az öröm néha egészen egyszerű dolgokból fakad. Elég megállni egy percre, és nézni, ahogy hull. A hóesés az életöröm maga.
Az előttünk álló kvíz elsőre könnyed játéknak tűnik, valójában azonban emlékezés is. Ismerős sorok, régi és mai költők hangjai találkoznak benne, mind a tél és a hó köré rendeződve. A kérdések mögött ott van a magyar líra gazdag világa, ahol a hó nem díszlet, hanem jelentést hordoz.
A most következő feladatokban magyar költők téli verseiből válogattunk. Néhol folytatni kell egy sort, máskor a címet vagy a szerzőt kitalálni. Vajon mennyire ismered a havas verseket? Derítsd ki, és játssz velünk!
1/10 Ady Endre: Sárban veszett hó című verse miként folytatódik? Első versszak: „Fehér hópelyhek, pici melódiák/ Gazdátlan álmok, fagyott angyal-szárnyak/Jöjjetek, szálljatok, segítsetek/ A sárnak.” Vajon melyik a második versszak?
2/10 „Béke legyen most mindenkivel:/ jámbor öregek járnak az/ első hó sarában és meghalnak/ mire megjön a hajnal./ Hó, hó! fekete szemekben/ sötéten fénylik az ég, ..." Vajon ki írta e sorokat?
3/10 Tóth Árpád verse hogyan folytatódik? Első versszak: „Be furcsát álmodtam az éjjel,/ Hahó, hahó,/ Lefutok kacagva a lejtőn,/ Ma csupa zengés a szívem,/ kínom távol ormán rajt pihen/ Halk, puha hó.” Vajon melyik a második versszak?
4/10 „Hóbafagyott levelet / kaparász dideregve a szellő./ Duzzadt, mint tele zsák:/ hóval telik újra a felhő./ Nincsen csillag, a fák / feketéllő törzse hatalmas./ Megfagy az őz nyoma is. / Készül le a völgybe a farkas.” Radnóti Miklós versének mi a címe?
5/10 Petőfi Sándor verse vajon miként folytatódik? Első versszak: „Síkos a hó, szalad a szán,/ Esketőre viszik babám,/ Esketőre viszik szegényt/ Mások kivánsága szerént.” Melyik lehet a második strófa?
6/10 Ki írta a következő verset és mi a címe? „Szárnya van, de nem madár/repülőgép, amin jár,/szél röpíti, az a gépe,/így ül a ház tetejére./Ház tetején sok a drót/megnézi a rádiót,/belebúj a telefonba,/lisztet rendel a malomba /Lisztjét szórja égre-földre..."
7/10 Ki írta az alábbi verset? „Hó esik, hogy máshogy kezdődhetne/ vers, este, tél, taplóig ázás,/ magasan dübörögnek az angyalok,/ szájukban kék fürdőszobák és szőke samponok,/ szárnyuk alatt tépett staniclik,/ hullahó, hullahó,/ mesebeli álom,..."
8/10 Kosztolányi Dezső Téli alkony szonettjének 3. versszakát keressük. Az első kettő eleje:„Aranylanak a halvány ablakok/ Küzd a sugár a hamvazó sötéttel/ fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel/ a hósík messze selymesen ragyog/ Beszélget a kályhánál a család..."
9/10 Kortárs költőnk Téli ringatózás versét idézzük, ki a szerző? „ Jég pendül/Talp roppan/ Ág reccsen/ Tarlottan/ Hó, hó, hó/ Mindenhol/ Hullongó/ Hintőpor/ Fűmagnak/ Szendergés/ Állatnak/ Hempergés/ Hó, hó, hó/ Ragasztó/ Lábat meg-/ Akasztó..."
10/10 Mi a címe Petőfi Sándor versének, mely így kezdődik:„Hej, mostan puszta ám igazán a puszta/ Mert az az ősz olyan gondatlan rossz gazda/ Amit a kikelet/ És a nyár gyűjtöget/ Ez nagy könnyelműen mind elfecséreli/ A sok kincsnek a tél csak hűlt helyét leli"
Ajánlunk még kvízeket:
