Meglepő tények a szavatossági időről - Íme, a valós dátumok!

Ha te is azok közé tartozol, akik szinte gondolkodás nélkül dobálják ki az élelmiszereket, ha a dátum szerint azoknak lejárt a szavatossága, akkor valószínűleg te is szavatosságiidő-paranoiában szenvedsz - de nem vagy egyedül. Az élelmiszerek frissességét tekintve egyre megszállottabban kezdünk viselkedni, vagyis annyira félünk a romlott ételtől, hogy szinte ész nélkül kidobálunk mindent. Csakhogy a szavatossági időtartam meghatározásánál a gyártók többnyire elővigyázatosságból - valamint a vonatkozó szabályokat szem előtt tartva - adnak meg általában korábbit a valósnál. A britek ennek következtében évente 8 millió tonna, még fogyasztható élelmiszertől szabadulnak meg, csak azért, mert a csomagolás szerint annak már lejárt a szavatossága.

A termék szavatosságát két dátum is jelezheti

Az európai jogszabályok szerint az ételek szavatosságáról két dátummal is tájékoztathatják a vásárlót. Az első a Best Before, ami csupán azt a dátumot jelöli, ameddig még garantáltan kiváló minőségű a termék. Utána is fogyasztható, csak már nem számít prémium minőségűnek. A másik, az UB, vagyis a minőségét megőrzi jelölés, ami már valóban arra a dátumra utal, ameddig az étel fogyasztható. Persze ezt nem árt komolyan venni, hiszen egyes termékek a szavatossági idő lejárta után súlyos ételmérgezést okozhatnak.

Mielőtt azonban kidobnád, vizsgáld meg te is. Hallgass az érzékszerveidre: ha a szaga, színe vagy akár az íze is normálisnak tűnik, az egy-két napja lejárt szavatosságú joghurtot például még nyugodtan megeheted. Sokszor a gyümölcsök és zöldségek csomagolásán is feltüntetik, meddig fogyaszthatóak - pedig nem valószínű, hogy a megadott napon pontban éjfékor fognak teljesen megromlani. A kenyerek esetében is inkább csak irányadó a dátum, ha nem penészes, akár még száradt állapotában, zsemlemorzsaként is felhasználhatod.