Eltűnt gyerekek nyomában: szakértői reakciók

Az Eltűnt emberekért közösség öt éve van jelen a Facebookon, hogy segítséget nyújtson az eltűnt személyek megtalálásában. Mára több, mint 80.000 követőjük van, tagjaik száma folyamatosan bővül. Két platformon, összesen heten dolgoznak. A munkáját mindenki önkéntesként, szívből végzi. Az oldal egyik munkatársa, Csordás Melinda mesélt kétségbeesett családtagokról, az eltűnések okairól és az előkerülési statisztikákról.

Melinda tapasztalatai alapján az eltűnések legfőbb okaként az emberek – szülő-gyerek, barát, testvér - közötti akadozó kommunikáció, valamint ennek hiánya emelhető ki.

Az Országos Rendőr-főkapitányság 2017-es adatai szerint az eltűnés miatt elrendelt körözések száma gyermekkorúak esetében 3117, fiatalkorúak esetében pedig 15907 volt. Ez az ijesztően magas szám azonban nem azonos az eltűntek számával. Kiskorúak esetében a körözések magas számát jellemzően a gondozási helyükről engedély nélkül távozott vagy oda az előírt időben vissza nem térő kiskorúak száma eredményezi. Előfordul, hogy egy kiskorú egy évben akár több alkalommal is engedély nélkül távozik a kijelölt gondozási helyéről – így ahányszor megszökik az illető, az annyi körözés elrendelését jelenti.

Az eltűnt kiskorúak mintegy 30 százaléka a bejelentés megtétele után 1 napon belül, újabb 30 százaléka a bejelentés után egy héten belül, míg 35 százaléka 1 hónapon belül előkerül. A fennmaradó 5 százalékba tartoznak azok, akiknek a hatóság vélelmezi a tartózkodási helyét, csak egyéb okból nehézkes a felkutatásuk (például külföldön tartózkodnak, bújtatják).

Az ORFK sajtóosztálya, Melinda véleményével egyező álláspontot képvisel és kiemeli, hogy a gyermekek eltűnésének megelőzésében kiemelkedően fontos a szülő és gyermeke közötti bizalmi kapcsolat. Nagy figyelmet kell fordítani a gyermekek meghallgatására, a velük való rendszeres kommunikációra. Ez a kialakult kapcsolat a kamasszá válás időszakában különösen fontos, amikor a gyermekek igyekeznek a szülői kontroll alól kivonni magukat és dominánssá válhat a kortárs csoportok hatása.

A családi élet és az eltűnések közötti összefüggésekkel a cikk folytatásában, szekértőnk segítségével foglalkozunk. Lapozz!

A témával kapcsolatban Csernák Krisztina pszichológust, a Life.hu szakértőjét kérdeztük.

Először is különbséget kell tennünk szándékos és nem szándékos eltűnés között. Mi áll a szándékos eltűnések hátterében?

Statisztikai adatok szerint ma Magyarországon az eltűnt gyermekek 85%-a intézetből, a fennmaradó 15% pedig családból tűnik el. Az intézetekből eltűnt gyermekek nagy része szándékosan szökik el, és többnyire pár órán, napon belül megkerül. Javarészt származási családjukhoz szöknek haza, oda, ahonnan a hatóságok kiemelték őket. Mások kortársakkal bandáznak és esetenként bűncselekményeket is elkövetnek. Harmadrészt a gyanútlan, intézetben nevelkedő lányokat jobb életet ígérve elcsábítják, és szexmunkára kényszerítik.

A családból eltűnt gyermekek esetében a konfliktuózus családi légkör, a rossz egzisztenciális körülmények adhatják a fő alapot.

Egyértelműen a családban kell keresnünk az okokat?

Az eltűnések hátterének megértésénél valóban érdemes segítségül hívnunk a családot. A pszichológia transzgenerációs hatásnak nevezi azokat a viselkedési mintákat, melyeket felmenőinktől örököltünk. Sok eltűnt gyermek esetében már ennek következtében alapvető sérülések történtek: a szülő például maga is szerhasználó, összeütközésbe kerül a hatóságokkal, elhanyagolja gyermekét, így az később maga is fogékonnyá válik a hasonló életmódra.

Léteznek azonban rendezett, jól szituált családok is, ahonnan mégis elszöknek a gyermekek. Ezen családok „zárt" struktúrával rendelkeznek: kifelé rendben lévőnek mutatkoznak, de belül érzelmi problémák vannak jelen.

Hogyan építhetnek ki a szülők olyan bizalmas légkört a gyerekükkel, hogy az bátran merjen hozzájuk fordulni, ha problémája van?

Az első életévek a legmeghatározóbbak! Szülőként nem mindegy, mennyi időt és energiát „teszünk bele" az első három évbe.

Töltsünk minél több minőségi időt a gyerekkel és válasszunk olyan elfoglaltságokat, melyek pro-kontra örömet okoznak. Ha megvan a bizalmi légkör, könnyebben beszél az őt érintő érzésekről, történésekről is. Tudatosítsuk benne: mindenki hibázhat. Ha volt is egy rosszabb lépése, nyugodtan beszélhet róla, ugyanakkor a rá háruló következményeket viselnie kell, de az ügyek elrendezésében szülőként álljunk mellette. Sok gyermek a következményfélelem miatt szökik el!

Hogyan kommunikálják a szülők a szökést a gyerek felé, miután előkerült a gyerek?

Mivel az elszökés mind a gyermek, mind a szülő számára felfokozott érzelmi állapot, hazakerüléskor a higgadtságnak, a szélsőségek mellőzésének nagy jelentősége van. Az érzelmek lecsengése után jó, ha az okok feltárása minél hamarabb megkezdődik. A következő lépés annak megértése, mit élt át a gyermek és a szülő az eltűnés kapcsán. Végezetül a következmények felgöngyölése (pl. anyagi kár, hatósági tárgyalások) történjék meg.

Az eltűnések másik csoportjába tartoznak azok az esetek, amikor a gyerekek nem szándékosan tűnnek el, hanem például valamilyen bűncselekmény áldozatává válnak. A kamaszok aggasztóan sok időt töltenek a világhálón. Milyen veszélyeket rejt ez magában?

A világháló, azon belül a közösségi háló torz képet mutat. Mindenki a legelőnyösebb formáját közvetíti. Mindez a gyermekek számára különösen nagy veszélyeket rejt: elhiszik, hogy a másik makulátlan, sikeres, gazdag, boldog. Egyfajta irigység, versengés is belép, és mert ő is szeretné tartani azt a „színvonalat", amit a kortárs képvisel, lopásokba és egyéb deviáns cselekményekbe sodródhat.

A közösségi háló mindazonáltal a határokat is fellazítja. A fiatalok szexualitáshoz való viszonya alapjaiban torzul: azt hiszik, normális, ha mindent megmutatnak. Ez viszont a bullying jelenségéhez (kortárs zaklatás, bántalmazás) is vezethet, amire szintén az elszökés gondolata lehet a megoldás a serdülő számára.

Mit javasoljunk a gyerekünknek, hogyan védje meg magát?

Félelemkeltés helyett létfontosságú a sok-sok beszélgetés, és annak feltárása, hogy a közösségi háló nem a valóság! Itt is fontos a szülői minta: mit és mennyit böngészik ő maga. Állapodjanak meg a határokban: mik azok a tartalmak, melyeket megnézhet, s mik azok, melyeket megoszthat magáról a gyermek. Másrészt éljünk át közösen minél több olyan szituációt, ahol nincs a kézben telefon.

Vannak olyan esetek, amikor a szülők hiába várják haza gyermeküket. Hogyan lehet feldolgozni egy gyerek eltűnését?

Magyarországon évente 50-100 gyermek tűnik el hosszabb időre, vagy véglegesen. Akiknek holtan találják meg a gyermekét, a gyász természetes, összetett állapotát élik meg. Mivel a haláleset váratlanul és rendkívüli módon történt, a trauma-, és gyászfeldolgozásban érdemes szakember segítségét kérni. A szülőket ilyenkor különösen kínozza az önvád, az önhibáztatás, a „hogyan csinálhattam volna másképp?" érzése.

A szülőkben a reménykedés – kétségbeesés váltakozik, kapcsolataik beszűkülhetnek, hisz mindent a gyermek keresésének rendelnek alá. A krónikus gyász ismérvei: a gyermek szobáját, holmijait évek múltán is érintetlenül hagyják, étkezéskor megterítenek neki. Ez esetben elengedhetetlen szakember bevonása.