A gyerekek egy bizonyos képessége lehet a jövő kulcsa — Fejleszd, és okosabb lesz, mint egy AI

Egyre többen mondják, hogy az AI mindent munkát átvesz majd, de van, amit soha nem lesz képes helyettesíteni, ez pedig a gyermeki kíváncsiság és a „miértek” végtelen sora. A kreatív gondolkodás nem csupán veleszületett adottság, folyamatosan fejleszthető. Ez a fajta dobozon kívüli gondolkodás az, amitől az ember mindig okosabb marad, mint a gép. A Psychology Today cikke szerint ideje lenne, hogy az iskolák ne ellenséget lássanak a kreatív gondolkodókban, hiszen vannak, akiknek az agya eleve úgy van huzalozva, ők azok, akik sportot űznek az ötletelésből, és akikre könnyen ráaggatják az „ADHD-s” és/vagy „problémás gyerek” címkét.

Oktatással a kreativitás ellen

A tanítónénik rémálmai gyakran a jövő innovátorai. Ők azok a gyerekek, akik nem akarnak csendben ülni a helyükön és nem szeretnek szót fogadni. Spontán cselekvők, akik a kötelező feladatok helyett szívesebben építenek LEGO-tornyokat vagy vizsgálgatnak tárgyakat mikroszkóp alatt, esetleg rajzolnak valamit, amit később meg akarnak építeni. A Psychology Today cikke szerint azok is ők, akiket megbélyegeznek azzal, hogy a viselkedésük problémás, pedig valójában csak gyorsabban kapcsol az agyuk, mint ahogyan azt a tanmenet előírja. És pont ez az, amitől okosabbak lesznek, mint az AI.

Az engedetlenség kreativitás

A szülők és az oktatási intézmények az engedelmességet tartják az egyik legfőbb erénynek, ám egyes gyerekek agya nem működik jól ilyen elvárások mellett, mert másként dolgozzák fel az információkat. „Ülj le, hallgass, jegyzetelj!” Csakhogy egy ADHD-s gyereknek ez olyan, mintha összekötözött lábakkal kellene futóversenyt nyernie. Nem arról van szó, hogy nem érti – arról van szó, hogy másképp érti. Szeret kérdéseket feltenni, ám a romboló és az építő kérdések között óriási különbség van. Az egyik csak ellenkezik: „Miért kell ezt megtanulni?”, de a kíváncsi gyerekek inkább azt kérdezik: „Nem lehetne ezt kipróbálni más adatokkal is?” Ez utóbbi a jövő startup-alapítóinak első mondata. 

Divergens gondolkodás: ami az AI-ból hiányzik

A mesterséges intelligencia bármit visszamond, amit már olvasott. De amikor többféle, merőben új választ kell adni egyetlen kérdésre, ott a gyerekek agya sokkal hatékonyabb. A divergens gondolkodás – amikor egyszerre száz út vezet ugyanoda – az a játék, amit a gép nem szimulálni. 

Az ADHD mint rejtett erőforrás

A hiperaktívnak bélyegzett gyerekek úgy váltogatnak agyi hálózatokat, mint mások tévécsatornát. Egyik pillanatban szétfolynak, a másikban órákig  hiperfókuszban építenek valamit. Amit mi „zavarnak” látunk, az valójában agilitás, kísérletező kedv, rugalmasság. Ezért is érdemes lenne figyelni a gyerekek természetes működésére, és a személyiségükre szabni az oktatást, mert a jövőben azok a tulajdonságok számítanak majd előnynek, amelyeket ma az oktatási intézményekben még gyakran büntetnek. Talán a ma legproblémásabb gyerekei pont azok, akik majd kitalálják, hogyan élhetünk jobban együtt a gépekkel.

Hogyan fejleszthető a gyerek kreativitása?

Ösztönözd a gyereket arra, hogy kérdéseket tegyen fel

Ha rákérdez, hogy miért van szivárvány, vagy miért ugat a kutya, ne zárd le egy „csakkal”. Inkább vond be: keressetek rá együtt az interneten, rajzoljatok, kísérletezzetek.

Játssz vele minél többet

A kockázás, babázás, fogócskázás fejleszti a kreativitást, a problémamegoldást, és ami még fontosabb: a kapcsolatot kettőtök között. Ráadásul, ha bekapcsolódik egy felnőtt is egy játékba, a gyerek azt érzi, hogy fontos, amit csinál, és ez önbizalmat ad neki.

Engedd hibázni és tapasztalatokat szerezni

A legfontosabb feladat, hogy ösztönözd a kíváncsiságát, játssz vele sokat és hagyd hibázni, mert így szerzi meg azokat a tapasztalatokat, amelyekből tényleg tanulni tud.