2025.10.28.
Az állatok és a gyerekek normális esetben jól megvannak egymás mellett. Mi több, számos módon hatnak az állatok a gyerek lelkére és fejlődésére. Azonban érdemes megfelelő határvonalat húzni az állatok nevelése és a gyereknevelés között, különben akár súlyos következményekkel is számolhatunk.
A cukiság nagy veszélyfaktor, állítja a kisállatok humanizálásról szóló írásában Taylor Paige Waters, állatjogi aktivista. Hozzátette, sokan emberi tulajdonságokkal ruházzák fel a házikedvenceiket, aminek negatív következményei lehetnek.
Forrás: Digital Vision
Az állatok nem gyerekek
Napjainkban az összes közösségi oldalon belefutunk a nagy szemű, kerek arcú kisállatokkal teli videókba, amelyek szinte könyörögnek a lájkokért. De a szakértők szerint az állatok infantilizálása − vagyis az állatok babaként történő kezelése − komoly következményekkel járhat. Taylor Paige Waters ügyvéd és állatjogi aktivista szerint sok állattartó gazdi túlságosan is belefolyik kiskedvence életébe és ezáltal túlzott kontrollt gyakorol felette.
A gyereknevelés és a kisállatok nevelése egészen más
Érdemes a legeléjén tisztázni, hogy a gyereknevelés teljesen más, mint egy kisállat nevelése. Ettől függetlenül az állatokkal való kapcsolat sokféle előnnyel jár, főleg, hogyha a gyerekek már a kezdetektől kapcsolatban vannak velük. A szülőknek viszont nagyon észnél kell lenniük: nem kezelhetik babaként az állatokat, ugyanis ezzel azonnal minden határt lebontanak, amely megkülönbözteti kisgyermeküket a kisállatuktól.
Ezért veszélyes a jelenség
Taylor Paige Waters szerint a cukiság a legveszélyesebb faktor, ugyanis a különböző közösségimédia-oldalakon óriási figyelmet és bevételt generálnak a legtöbbek szerint cuki állatok. Azok az állatok, amelyek nem cikik a többség szerint, gyakran teljesen háttérbe szorulnak. Azonban a közösségi média nem csak ezért veszélyes terep, hanem mert az állatok „babásításával” azt sugallja, hogy bármit megtehetünk az állatokkal: fotózhatjuk, simogathatjuk, tenyészthetjük őket, így életüket valójában a saját szórakoztatásunkhoz igazíthatjuk − idézi a szakembert a Psychology Today. Hozzátette, az állatot érdemes tényleg családtagként kezelni, de a határok betartásával. Emellett fontos, hogy nem birtokoljuk őket: egy kiskedvenc nem mindig kell, hogy elérhető legyen a kameránk vagy a kezünk számára. A szóhasználat is fontos: az állatot nyugodtan becézzük, de ne mondjuk rá, hogy „baba”.
Ezek is érdekelhetnek:
