Elképesztő! Lassan már fogorvoshoz is banki hitelből járunk

A felmérés eredményei egyértelműen alátámasztják azokat a véleményeket, miszerint a szájhigiénia Magyarországon jelenleg, főleg a férfiak körében, nagyon alacsony szinten van. A válaszadók jelentős része évek óta nem járt fogorvosnál, zömük a 30 év alatti vagy 50 év feletti korosztályból kerül ki, és a többség legfeljebb évente egyszer vagy inkább egyszer sem keresi fel a fogorvosi rendelőt.

Mikor jártál utoljára fogorvosnál?

A konkrét számadatok szerint a megkérdezettek 4,2 százaléka saját bevallása szerint egyáltalán nem jár fogorvoshoz, és sajnos azok is sokan vannak (40,2 százalék), akik években tudják mérni, hogy milyen gyakran járnak fogorvoshoz. Az emberek 44,4 százaléka leginkább kontrollra vagy fogkőeltávolítás (36,2 százalék) céljából jelenik meg a fogorvosnál.

A hazai fog- és szájápolási kultúra elmaradottságát jelzi az is, hogy a fejlettebb országokban olyan divatos felnőttkori fogszabályozás Magyarországon gyakorlatilag ismeretlen, mindössze a megkérdezettek 0,4 százaléka jelezte, hogy ezzel a lehetőséggel él.

Felejtsd el a rémisztő rendelőket!

Mivel a társadalombiztosítás a sürgősségi ellátáson kívül csak bizonyos típusú fogászati kezeléseket finanszíroz, így nem meglepő a magánorvosi praxis elterjedtsége. A megkérdezettek 45,8 százaléka magánrendelőbe jár, és 38,5 százalék veszi igénybe a körzeti rendelőt. Összességében 22,5 százalék azok aránya, akik elgondolkoztak már orvosuk lecserélésén, függetlenül attól, hogy elégedettek-e vele, vagy sem. A váltásra a megkérdezettek 38,1 százalékát az olcsóbb ár késztetné, míg az orvos szakmai tudása 33,5 százalék, a rosszul végzett orvosi munka pedig 33 százalék esetében jelentene komoly motivációs tényezőt.

A fogorvos kiválasztása a legtöbb embernél személyes döntés, de jellemző az is, hogy a férfiak a párjukra bízzák a döntést.

Nem érzed magad egészségesnek?

Elszomorító, hogy a CanariaDental országos fogászati hálózatának kutatásában részt vevő emberek saját maguk sem ítélik túl jónak egészségi állapotukat fogászati és szájproblémák tekintetében. Nagyon alacsony, mindössze 6,3 százalék azok aránya, akik fogászati és szájhigiéniés állapotukat tökéletesnek gondolják, ugyanakkor 11,4 százalék azoké, akik saját bevallásuk szerint is nagyon rossz állapotban vannak jelenleg. A megkérdezettek 36,6 százalék nem annyira rossznak vagy éppen csak kielégítőnek találja állapotát, és csak 45,7 százalék az, aki saját állapotát a megfelelő szóval jellemzi.

A párkapcsolatunk is rámehet...

A válaszadók 25,1 százaléka arra is utalt, hogy volt már olyan problémája, amikor a nem megfelelő szájhigiéniés állapot gátolta az élet valamilyen területén. Ez legtöbbször a párkapcsolatok, illetve a munkahelyi kapcsolatok során jelentett problémát. A probléma társadalomra gyakorolt hatását mi sem jelzi jobban, mint hogy a megkérdezettek 19,1 százaléka elzárkózott az erre a kérdésre történő válaszadástól.

A fogorvosnál szinte mindenki fél

A fogorvostól, a fogorvosi kezelésektől való félelem általánosan elterjedt a hazai lakosság körében, a válaszadók alig több mint egynegyedére igaz, hogy egyáltalán nem fél a fogorvostól, háromnegyedük kisebb-nagyobb félelemérzettel küzd. Összességében véve igen jelentős, 40,2 százalék azok aránya, akik esetében a félelem mértéke meghaladja azt, ami felnőtt emberek esetében hasonló szituációban indokolt vagy tolerálható lenne (ők vagy nagyon félnek, vagy inkább félnek a fogorvosnál).

A félelemérzet oka legtöbbször a fájdalom (67,6 százalék), de a kellemetlen hangok (30,9 százalék) és a fogorvosi kezelés következtében fellépő pénzügyi probléma (26,3 százalék) is a vezető okok közt szerepel. Leegyszerűsítve tehát a fúró sokak számára elviselhetetlenül visító hangja és a kezelés végén kézhez kapott borsos végszámla tehető felelőssé félelmeink többségéért. Ugyanakkor érdekes, hogy a válaszadók döntő többsége (közel 95 százaléka) a kezelések okozta feszültség oldására a három legfontosabb eszköznek a kedvességet, a gyorsaságot és a kezelések alatti zenei aláfestést tartja, nem pedig az altatás, a nyugtató gyógyszerek vagy a fájdalomcsillapítók használatát.

Az orvosok megbecsültek, a betegek alárendeltek

A CanariaDental által megkérdezettek véleménye szerint a fogorvosok az orvostársadalom kiemelten megbecsült tagjai. Ám meglepően sokan számoltak be arról, hogy korábban volt már nézeteltérésük fogorvossal. A nézeteltérés oka legtöbbször a nem megfelelően elvégzett munka volt, de viselkedésbeli kifogások is előfordultak. Mindez összefüggésben állhat azzal, hogy a betegek 61,4 százaléka alárendelt helyzetként jellemzi az orvoshoz fűződő viszonyát.

Mitől járnánk többet fogorvoshoz?

A válaszadók döntő többsége (82,5 százalék) úgy nyilatkozott, hogy elsősorban az alacsonyabb ár, illetve az ingyenes szűrések, az egyes kezelésekre adott vagy családi kedvezmények ösztönöznék arra, hogy gyakrabban járjanak fogorvoshoz. Mintegy negyedük (24,7 százalék) a kezelésekre hosszabb és átláthatóbb garanciát szeretne kapni fogorvosától. Rendkívül érdekes továbbá, hogy a megkérdezettek közel 20 százaléka úgy nyilatkozott, hogy amennyiben kedvező banki hitelkonstrukció állna rendelkezésére, úgy szívesen vállalna költségesebb fogászati kezeléseket is, ennek hiányában azonban ez számára nem megvalósítható.