Az undor meglepő előnye: ezért élnek tovább a nők, mint a férfiak?
2025.11.09.
Régi sztereotípia, hogy a nők finnyásabbak hímnemű társaiknál. Ez az jelenség nem légből kapott, hanem tudományos alapja van. Ennél is meglepőbb, hogy az undor komoly evolúciós előnyt jelent.
Bizonyára mindenki megtapasztalta már, hogy míg egy kellemetlen szag hatására a férfiak zavartalanul folytatják cselekvésüket, addig a nők mimikája eltorzul az undortól. Gondolhatnánk, hogy ez csupán társadalmi beidegződés, ám a kutatások szerint a szálakat valójában az evolúció mozgatja. Tudniillik, nemcsak az ember, de a legtöbb főemlős nőstényei is finnyásabbak a hímeknél.
Forrás: Moment RF
Undorodó emberek, finnyás főemlősnők
A férfiak és nők közötti különbségeket hajlamosak vagyunk puszta sztereotípiának beállítani, pedig, mint oly sok mindennek, ennek is van biológiai alapja. Erre mi sem kiválóbb példa, mint az, hogy a kutatások szerint a nők valóban finnyásabbak, mint a férfiak. Ezt erősíti az a 2018-as vizsgálat is, amely 2500 részvevő közreműködésével történt, akiknek mintegy 75 undorító szituációt kellett értékelniük egy hatos skálán, ahol az 1-es azt jelentette, „nem undorodok”, a 6-os pedig azt, hogy „rendkívül undorodok” attól, ami épp a kérdésben szerepelt.
Az eredmények magukért beszéltek: a női résztvevők rendre nagyobb undorral reagáltak, mint a férfiak az olyan szituációkra, mint a koszos toalett, kellemetlen testszag vagy a lejárt élelmiszerek.
Egy másik, hasonló tanulmány hasonló eredményt hozott, azzal a kiegészítéssel, hogy ott az idősebb, modern társadalomban élő nők ingerküszöbe alacsonyabb volt.
A jelenség nemcsak az embereknél, hanem a főemlős majmok esetén is jelen van: japán makákók tanulmányozása során megfigyelték, hogy a nőstények letörlik a makkra ragadt koszt, mielőtt elfogyasztanák, szemben a hímekkel. Tanzániában élő Anubisz-páviánok nőstényei pedig nem hajlandók olyan hímekkel párosodni, amelyek a szifiliszt okozó baktériummal fertőzöttek.
Undor, mint evolúciós csodafegyver?
A fenti kutatások bizonyító erejűek arra nézve, hogy az undor az emberi faj esetén valójában egy belső védekező mechanizmus, mely az evolúció szolgálatában áll. A finnyásság, az érzékszerveket érintő bizonyos kellemetlen hatásoktól való ódzkodás a betegségek, paraziták és fertőzések elleni védekezést szolgálja, hogy minél tovább életben maradjunk.
A modern világban nem utal minden fertőzésre, azonban az evolúció nagy úr, így bizonyos dolgok akkor is undort váltanak ki, ha jól tudjuk, hogy ártatlanok.
Az pedig, hogy miért épp a nőknél fordulnak elő gyakrabban az undor jelei az arcon, a várandósság, valamint az utódnevelés szolgáltatja a magyarázatot. Hiszen ha egy nő megbetegszik, az potenciálisan veszélyt jelent a magzatra, de a már megszületett gyereket is megfertőzheti, emiatt agyukban alacsonyabbra van állítva az ingerküszöb.
Ezt támasztja alá az is, hogy a korai trimeszterben a kismamák – amikor különösen kitettek a betegségeknek – még a szokásosnál is jobban irtóznak a szagoktól. Ezek a tanulmányok arra emlékeztetnek, hogy minden modern találmány ellenére az emberi faj jövőjét és működését továbbra is az evolúció diktálja.
