Nagyanyád az oka, amiért majd utolér a menopauza!
2026.01.27.
Gondolkoztál már azon, hogy miért klimaxolnak a nők? Nem, nem direkt szúr velünk ki a biológia, hanem jól megfontolt evolúciós okai vannak.
A női lét egyik legijesztőbb része, amikor ötvenes éveinkben utolér minket a menopauza csontos keze. Bizonyára mindenki agyán átfutott már legalább egyszer, hogy mégis mi lehet ennek az oka. A válasz egyszerre meglepő és félelmetes, már csak azért is mert a kardszárnyú delfinek segítettek benne. Ismerd meg az evolúció lenyűgöző logikáját!
Forrás: Getty Images
A menopauza biológiája
- Amikor nem lökődik ki több petesejt, bekövetkezik a menopauza.
- A nagymama-hipotézis a klimax egyik legismertebb magyarázata.
- A menopauza megértéséhez a kardszárnyú delfinek vihetnek minket közelebb.
A menopauza oka: a „nagymamaelmélet”
A petefészkek működésének leállásával a nők ösztrogén és progeszteron termelése is lelassul, változókorba lépünk; amikor pedig az utolsó petesejt is elfogyott, bekövetkezik a rettegett menopauza. Ez a jelenség egy sor kellemetlen tünettel jár együtt, melyet most helyhiány miatt nem sorolnánk fel. Ami a lényeg, hogy a klimaxot joggal élik meg a természet undok tréfájaként, evolúciós okairól pedig számos elmélet napvilágot látott.
Ezek közül a „nagymama-elmélet” a legelterjedtebb, ami szerint azok az embercsoportok voltak sikeresebbek a természetben, ahol a nagymamák termékeny életszakaszuk után is segítettek a gyereknevelésben. Ennek következtében egy közösség több gyereket tudott sikeresen felnevelni, így erősebb géneket is tudott örökíteni. Ez a hipotézis nagyon jól hangzik, csakhogy semmilyen tudományos bizonyíték nem tudta alátámasztani.
Ha a kardszárnyúak mesélni tudnának!
Hogyha meg akarjuk ismerni a klimax okait, egyet hátra kell lépni, és az egész állatvilágot figyelembe venni. A természetben élő emlősök ritkán élnek elég sokáig ahhoz, hogy megtapasztalják a menopauza tüneteit. A nőstény csimpánzok, amelyek esetén megfigyelték a menopauzát, fogságban élő példányok voltak, akik jóval idősebbek voltak, mint erdei fajtársaik. Azonban van egy állatcsoport, akiknél a természetben is rendszeresen előfordul a klimax: megtalálásukhoz a tengerbe kell ugrani.
Bizonyos fogascetek, például a beluga vagy a kardszárnyú delfin nőstényei is tovább élnek reproduktív életszakaszuk után.
Közülük is kiemelkednek a kardszárnyú delfinek, amelyek kisebb csoportokban élnek, amiket egy-egy idős, tapasztalt nőstény vezet. Az idősebb nőstény orkák szerepe azért is kulcsfontosságú, mert nem csak védelmezik a falkát, de az ő vadásztudásuk és tapasztalatuk is kell ahhoz, hogy családjuk fennmaradhasson. Ők ismerik a halak vándorlását, az időjárás változásait, ami segíti a túlélést, az idős matriarchák pedig nehezen tudnák átadni tudásukat ha borjaikat kéne istápolniuk.
Egy elmélet szerint az embereknél is hasonló evolúciós okokból van jelen a menopauza, hisz könyvtárak hiányában az idősek tapasztalatára kellett hagyatkozni.
A menopauza evolúciós okai
Mindezen elméletek továbbra is spekulációk, és további tudományos kutatások szükségesek ahhoz, hogy bebizonyosodjon a menopauza valódi oka. Azonban a cetek vizsgálata egy lépéssel közelebb vitt minket a megoldáshoz, ami a menopauza tüneteinek kezelésében is hasznos lehet.
Olvass további cikkeket a menopauzáról és a változó korról:
