mesterséges intelligencia daganatos betegségek AI Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.hu
Egyetlen arcképből képes megbecsülni egy daganatos beteg biológiai életkorát és túlélési esélyeit egy új mesterségesintelligencia-rendszer. A Mass General Brigham kutatói által fejlesztett eszköz több mint 40 millió, különböző életkorú és etnikumú ember arcképén tanult. A vizsgálat eredményeit a Lancet Digital Health folyóiratban tették közzé.

A kutatók két, egymást kiegészítő eszközt hoztak létre. A FAHR-FaceAge azt becsüli meg, hogy az illető arca alapján hány évesnek tűnik biológiai szempontból, és ebből következtet a daganatos beteg túlélési esélyeire. A FAHR-FaceSurvival ezzel szemben közvetlenül az arcfotó alapján becsüli meg a túlélést, vagyis nem a biológiai életkoron keresztül jut el az eredményhez.

Egy új AI-rendszer képes megbecsülni egyetlen kép alaján, mennyi esélyünk van a rák túlélésére
Egy új AI-rendszer képes megbecsülni egyetlen kép alaján, mennyi esélyünk van a rák túlélésére
Forrás: 123rf

Bár a két algoritmus ugyanabból az alapmodellből származik, más-más egészségügyi információkat használ fel. A FAHR-FaceAge elsősorban az orr két oldalától a száj sarkáig futó redőket, a szemgödör feletti homlokrészt és a halántékot elemzi. A FAHR-FaceSurvival inkább a szem alatti területet és az orrnyereg környékét vizsgálja.

„A FAHR-FaceSurvival egy lépéssel továbbviszi az arcfelismerésen alapuló egészségügyi mesterséges intelligenciát, mert közvetlenül a daganatos betegek arcfotóiból tanulja meg a túlélési esélyeket” – mondta Hugo Aerts, a tanulmány egyik vezető szerzője.

Aerts szerint tudomásuk szerint ez az első alkalom, hogy egy mesterségesintelligencia-modell egy egyszerű fénykép alapján közvetlenül képes megbecsülni egy daganatos beteg túlélési esélyeit.

Az idősebbnek tűnő betegek kockázata magasabb volt

Az Egyesült Államokban sugárkezelt daganatos betegek esetében azoknál, akiket a FAHR-FaceAge legalább öt évvel idősebbnek becsült valódi életkoruknál, 21 százalékkal magasabb volt a halálozás kockázata az átlagosan négyéves utánkövetési idő alatt, mint a csoport többi tagjánál. Azoknál viszont, akik az algoritmus szerint legalább öt évvel fiatalabbnak tűntek valódi életkoruknál, 17 százalékkal alacsonyabb volt ez a kockázat. A kutatók úgy gondolják, az eredmények arra utalnak, hogy a biológiai életkor szoros kapcsolatban állhat az általános fizikai állapottal, ez pedig befolyásolhatja azt is, hogy a szervezet mennyire képes elviselni bizonyos kezeléseket.

„A legfontosabb technikai előrelépés az, hogy a FAHR-Face több mint 40 millió képből tanulja meg az arc általános jellemzőit, majd ezt a tudást különböző egészségügyi kimenetelekre, például a biológiai életkor vagy a túlélés becslésére lehet alkalmazni” – magyarázta Aerts a Guardiannak.

A kutató szerint ez az úgynevezett alapmodell-megközelítés lehetővé teszi, hogy többféle, arcból kinyerhető egészségügyi biomarkert fejlesszenek anélkül, hogy minden egyes rendszer tanítását teljesen elölről kellene kezdeni.

A kezelés megválasztásában is segíthetne

A fejlesztés a jövőben abban is segíthetne az orvosoknak, hogy pontosabban mérjék fel, mennyire terhelhető egy beteg, mielőtt komoly műtétet, sugárkezelést vagy más daganatellenes terápiát javasolnak neki. Az eszköz például a nagyobb műtétek vagy más kezelések utáni halálozás és szövődmények kockázatának becslésében is szerepet kaphat.

Dr. Raymond Mak, a Mass General Brigham sugárterápiás onkológusa szerint az idősödő társadalomban egyre fontosabbá válik, hogy az orvosok a kezelés előtt minél pontosabban fel tudják mérni a betegek fizikai tartalékait és elesettségét.

Az Ai szerint az életmód is nyomot hagyhat az arcon

A kutatók összefüggést találtak egyes életmódbeli tényezők és az arc biológiai öregedése között is. Az AI elemzése szerint a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, a droghasználat és a dohányzás is összefüggött azzal, hogy valaki idősebbnek tűnt a tényleges életkoránál.

A FAHR-FaceAge meglehetősen következetes eredményeket adott akkor is, ha a fényképek eltérő szögből, más fényviszonyok között, más arckifejezéssel vagy sminkben készültek. A rendszer a legtöbb vizsgált plasztikai beavatkozás után is stabil maradt, egyedül az orrplasztika után tapasztaltak kisebb eltérést.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra van szükség, mielőtt az eszköz széles körben használhatóvá válna. Bár egyetlen arcfotó olcsó és egyszerű módot jelenthet a személyre szabott kezelési döntések támogatására, a módszer klinikai alkalmazása egyelőre további kutatásokat igényel.

Ezeket olvastad már? 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.