Te bevállalnád? Ezeket furcsa ételeket ették anno a magyar nagyurak
2025.02.22.
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huHa egy igazán úri lakomára vágysz, adunk egy tippet! Bornemisza Anna fejedelemasszony szakácskönyve a magyar nagyurak szívéhez vezető legrövidebb utat mutatta meg, legyen szó akár hatalmas lakomákról vagy éppen böjtöléshez való ételekről.
A Bornemisza Anna fejedelemasszony szakácskönyvében található receptek az 1600-as években nagy kedvencnek számítottak a magyar nagyurak körében. A grófnő ételei a mai ember számára lehet, hogy gyomorforgatóak, de egyben már-már megbotránkoztató gasztrotörténeti érdekességek is. Mit evett a magyar nemes a 17. században?
Forrás: Shutterstock
A magyar nagyurak így szeretik! Okosságok Bornemisza Anna fejedelemasszony szakácskönyvéből
A szakácskönyv eredetileg németül jelent meg 1604-ben. A magyar változat jóval később, 1680-ban került piacra a cirádás betűivel és azzal a 800 recepttel, ami 266 húsfélét, 210 halfélét, 17 rák- és csigafélét, 13 tojásos, 27 gombás, 14 salátás fogást, 27 főzeléket, 21 mártást és édességet, 94 süteményt és tortafélét tartalmaz.
Ebben a korban érte el Európa keleti felét a változás szele vagyis az úgynevezett „nájmódi”. A nemes urak gúnyosan emlegették, hogy „atyáink szokott eledeleit meg sem ehetjük, hacsak német szakácsunk nincsen”.
Ezért is jött létre a könyv, hogy visszahozza a régi magyar fogásokat, és hiába németről fordították, teljesen visszaadta a valamikori magyar konyha ízeit, amit persze az író azért vegyít sok más nemzet konyhájával is.
Bornemisza Anna abban az időszakban lett fejedelemasszony, mikor a fejedelemség virágkora leáldozóban volt és egy nehéz hanyatlás kezdődött. Két nagyhatalom között kellett Erdélynek helytállnia, és férje I. Apafi Mihály sokszor ingatag és befolyásolható volt. A korabeli feljegyzések szerint Apafi egy jólelkű ember volt, de a férfias akaraterő és elszántság jócskán hiányzott belőle. Így az ország dolgait felesége, Anna vette kézbe, Teleki Mihály kancellárral karöltve. Így sok időt töltött az udvartartás szervezésével és ellenőrizte a gazdálkodást is. Ezért íródott a híres szakácskönyve.
Nem csupán szakácskönyv
A szakácskönyv címével ellentétben, a recepteket nem Bornemisza Anna írta. Viszont a könyv nem csupán recepteket tartalmaz, legalább annyi segítség van benne a háztartás vezetését illetően, vagy a társasági élet eseményeinek szervezésével kapcsolatban, mint a főzéssel. A mindennapokat érintő gyakorlati tanácsok tárháza is ez a kiadvány.
A könyv első részében az udvari tisztségviselők kiválasztásáról és a vendégségek megrendezéséről ad hasznos tanácsokat. Ezt követően mindenféle ünnepi menü leírása megtalálható.
A szakácskönyv legnagyobb részét a „hogyan csináljuk” rész teszi ki, vagyis, hogy hogyan kell elkészíteni az egyes magyar, német, olasz, spanyol és francia ételeket. Számos receptet tartalmaz egészen az ökörtől a mókusig, a sastól a seregélyig és a vizától a zöld békáig. És még számos olyan hozzávalót tartalmaz, amiket ma már beszerezni se tudnánk.
Természetesen az édességek sem maradnak ki a gyűjteményből, ahogy a pástétomok és más ínyencségek sem. Mindezek mellet kiemelkedik a „kulcsármesterség” címet viselő fejezet. Ebben a részben korabeli tanácsokat olvashatunk a borkészítéssel kapcsolatosan, milyen aranyszabályok vannak, mik a borkóstolás eljárásai, illetve borba áztatott gyógynövényekkel is találkozhatunk.
Összegezve, ez a szakácskönyv adta meg a lehetőséget Bornemisza Anna számára, hogy a kor legdivatosabb és finomabb ételeit tálalják fel a lakomák során.
