Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huA Chicagói Egyetem Climate Impact Lab kutatóinak friss előrejelzése szerint akár 451 ezer ember halálát is okozhatják a rendkívüli hőmérsékleti szélsőségek 2027 februárjáig. A szuper El Niño hatásai azonban ennél jóval tovább, akár jövő júliusig is érezhetők lehetnek. A tudósok több mint 24 ezer régió adatait elemezték, hogy felmérjék, milyen következményekkel járhat a rendkívüli időjárási jelenség.

Forrás: 123rf.com
- A szuper El Niño a Csendes-óceán felszíni vizeinek rendkívüli felmelegedése miatt világszerte szélsőséges időjárást idézhet elő.
- Egy új tudományos előrejelzés szerint a jelenség következtében akár 451 ezer ember is meghalhat 2027 februárjáig.
- A kutatók a világ 24 378 régiójának adatait elemezték, hogy felmérjék a szélsőséges hőség várható következményeit.
- A tudósok szerint a globális felmelegedés tovább súlyosbítja az El Niño hatásait, ezért sürgős intézkedésekre van szükség.
Mi az El Niño jelentése, és miért jelent veszélyt az egész világra?
Az El Niño a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek időszakos, rendellenes felmelegedése, amely a tengervíz áramlásával és a légköri viszonyok megváltozásával függ össze. Hatása messze túlmutat az óceán térségén: világszerte átalakíthatja az időjárási mintázatokat, egyes területeken súlyos szárazságot, máshol áradásokat, szélsőséges hőséget és erdőtüzeket idézhet elő.
A jelenséget először a perui halászok nevezték el El Niñónak, vagyis „kisfiúnak”, mivel a dél-amerikai partok mentén megjelenő meleg tengeráramlatot rendszerint karácsony táján észlelték. Az elnevezés a karácsonykor megszülető kis Jézusra utal.
A mostani, rendkívül erős változatot a szuper El Niño névvel illetik, sőt, egyesek Godzilla-szintű jelenségként emlegetik.
A veszélyt tovább fokozza, hogy az emberi tevékenységek már így is jelentősen felmelegítették a bolygót.
A szuper El Niño akár 451 ezer ember halálát is okozhatja
Michael Greenstone professzor, a Chicagói Egyetem Climate Impact Lab társalapítója és kutatócsoportja szerint
2026 szeptembere és 2027 februárja között akár 451 ezer többlethaláleset következhet be a szélsőséges hőmérsékletek miatt.
Az előrejelzés ráadásul csak a következő hat hónapot vizsgálja, miközben a jelenség 2027 júliusáig további áldozatokat követelhet.
A kutatók tudományosan ellenőrzött módszerekkel, a világ 24 378 régiójának adatait felhasználva készítették el becslésüket. Megvizsgálták a havi hőmérséklet és a hőséghez köthető többlethalálozás kapcsolatát, majd ezeket az adatokat összevetették a következő hónapokra várható hőmérsékletekkel és az 1996 és 2025 közötti halálozási adatokkal. Greenstone professzor arra figyelmeztetett, hogy a megdöbbentően magas számok mögött emberi sorsok állnak.
A 451 ezer ember olyan hatalmas szám, hogy könnyen érzéketlenné válhatunk iránta, pedig szülőkről és gyermekekről, nagyszülőkről és szomszédokról beszélünk,
olyan emberekről, akik dolgoznak, gondoskodnak a családjukról, és élik a mindennapi életüket" – hangsúlyozta.
Ezekben az országokban lehet a legsúlyosabb a helyzet
Az előrejelzés szerint Nigéria, Indonézia, Brazília, India és Szudán lakossága lehet a leginkább érintett. Az Egyesült Államokban is jelentős következményekkel számolnak: amennyiben a becslések beigazolódnak, ott akár 3500 többlethaláleset következhet be.
A rendkívüli felmelegedés nem csupán az emberi szervezetet terheli meg. A megváltozó légköri folyamatok miatt egyes térségekben pusztító áradások, máshol hosszan tartó aszályok és erdőtüzek alakulhatnak ki. A szélsőséges időjárás az élelmiszer-ellátást és az ivóvízkészleteket is veszélyeztetheti.
A tudósok szerint most kell cselekedni
Dr. Tamma Carleton, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményének kutatója és a jelentés társszerzője szerint a megfelelően célzott intézkedések már a következő hónapokban is rengeteg ember életét menthetik meg. „A sürgősségi intézkedések megerősítése és erőfeszítéseink hatékonyabb célzása idén sok életet menthet meg” – fogalmazott.
A kutató ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy hosszú távon nem elegendő kizárólag a kialakuló vészhelyzetekre reagálni. Olyan megoldásokat kell kidolgozni, alkalmazni és értékelni, amelyek akkor is képesek megvédeni az embereket, amikor a jelenleg szélsőségesnek számító hőmérsékletek néhány évtized múlva megszokottá válnak.
Friederike Otto, a londoni Imperial College professzora szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az El Niño most egy, az emberi tevékenység következtében már jelentősen felmelegedett éghajlati rendszerben fejti ki hatását.
A szakember szerint a világ számos pontján korábban soha nem tapasztalt hőmérsékleti szélsőségek jelentkezhetnek, amelyek az egészséget, az élelmiszer-biztonságot és a vízellátást egyaránt veszélyeztetik. Bár az El Niño időszakosan jelentkezik, a fosszilis tüzelőanyagok használata miatt egyre magasabb átlaghőmérsékletű környezetben alakul ki. Ez pedig egyre nehezebbé teszi, hogy a veszélyeztetett közösségek alkalmazkodjanak a következményekhez.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:


