Megáll a józan ész! Miért habarodott bele a fél internet a Louvre rablóiba? Szakértő adott választ
2025.10.28.
A világ egyik legnagyobb múzeumát kirabolják, és a fél internet ahelyett, hogy felháborodna, inkább szerelmes lesz a tolvajokba. Normálisak vagyunk? Utánajártunk, miért lettek az imádat tárgyai a Louvre rablói.
Ettől Mona Lisa arcáról is lefagy a mosoly. Miközben a rendőrség hajtóvadászatot indított, a TikTok új kedvenceket talált: a Louvre rablóit. A közösségi médiában napok alatt rajongótáboruk alakult, videók, montázsok és fanoldalak sokasága született, mintha nem egy bűntényről, hanem egy filmsorozat új főszereplőiről lenne szó. De miért is? Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológust kérdeztük az esetről.
Forrás: Netflix
A Louvre-rosszfiúk csapdája: miért rajongunk olyan emberekért, akik megszegik a törvényt?
Ha valaki pár éve azt mondja, hogy a fél TikTok belehabarodik a Louvre rablóiba, alighanem kinevetjük. Márpedig éppen ez történt. A platform most nem a táncolásról, nem a sminktrükkökről szól, hanem bűnözőket romantizál. A #LouvreHeist hashtag már több millió megtekintésnél jár, és a kommentmezők tele vannak „ő csak a rendszer ellen harcolt” típusú hozzászólásokkal. A közösségi média új hőst gyártott magának – egy modern Robin Hoodot, akinek bűne szimbolikus lázadásként jelenik meg.
A tiltott gyümölcs édesebb, mint valaha
„A tiltott dolgok mindig vonzóak” – mondja Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus, akit megkérdeztünk a jelenségről.
„Itt az emberek nem a rablót látják, hanem a szabadságharcost. Valakit, aki fellép valami ellen, és ez szimpatikus lesz számukra. A tettnek így inkább szimbolikus jelentősége van”
– magyarázza a szakember.
Az emberek úgy gondolják, ha valaki a világ legnagyobb múzeumától „lop el” valamit, az már nemcsak bűntett, hanem nyilatkozat. A fiatalok – és főleg a TikTok nemzedéke – imádja azokat, akik szembemennek a rendszerrel. Mert a Louvre kirablása nem egyszerűen lopás volt, hanem a hatalom elleni fellépés – ezt gondolja legalábbis a bűnözőkért rajongók sokasága. Az internet logikája egyszerű: ami szabálytalan, az izgalmas.
A rosszfiúszindróma örök
Ez a vonzalom azonban nem új, nem most történik meg először, hogy a közönség beleszeret egy bűnözőbe. Elég csak a popkultúrára gondolni: Hannibal Lecter, Thomas Shelby, „A nagy pénzrablás” hősei, vagy éppen a Lupin főszereplője, Assane Diop, a mesteri tolvajra, aki az apját ért igazságtalanságok miatt áll bosszút – mind hasonló hatást váltottak ki. A bűn és a sárm halálosan vonzó kombó.
„Ha az elkövető ráadásul sármos vagy szép, elkezdjük idealizálni. Ez a kognitív disszonancia: tudjuk, hogy rosszat tett, de az agyunk próbálja ezt valahogy feloldani, és hőst csinál belőle”
– mondja Dr. Makai Gábor.
A TikTok pedig tökéletes terep ehhez: mindenki maga formálhatja a valóságot. A Louvre kirablója pedig pont olyan, mint egy karakter egy sorozatból – jóképű, bátor, lázadó, és persze elérhetetlen. Ideális alapanyag a romantizáláshoz.
A „megmentési vágy” – A női specialitás
A jelenség egyik legérdekesebb aspektusa a női reakciók sora. A kommentek között nem ritka a „ha velem lenne, megváltozna” típusú üzenet sem.
„A nőknél erősebb a megmentési vágy. Sokan azt érzik, hogy a rosszfiút majd ők meg tudják szelídíteni, megmenteni. Ez egy mélyen gyökerező pszichológiai dinamika”
– mondja Dr. Makai.
Ez a „majd én leszek az, aki megváltoztatja” mentalitás sem új, szintén megjelenik a popkultúrában: A szürke ötven árnyalata két főszereplőjének dinamikája is erre épült. Anastasia Steele is azt gondolta, hogy a szerelem majd megváltoztatja Christian Grey-t. A digitális térben pedig a „megmenthető bűnöző” új, posztmodern verziója született meg.
A történet végül ugyanazt a tanulságot hordozza, mint a legtöbb internetes jelenség: a valóság és a fikció határa elmosódott. Az emberek már nem bűnt látnak, hanem történetet. Egy filmet, aminek hősei ők maguk lehetnének. A valóságot kiszínezi a közösségi média, és a rablókból influenszerek lesznek – a börtön helyett fanoldalakkal.
