Az AI mint terapeuta? Szakember figyelmeztet a veszélyeire


Képzeld csak el, hogy egy hosszú nap után leülsz a kanapéra, előveszed a telefonod, és beírod: „Rosszul érzem magam”. A mesterséges intelligencia azonnal válaszol: „Sajnálom, hogy így érzed. Szeretnél beszélni róla?” Kedves, figyelmes, sosem fáradt és nem szakít félbe. Egy pillanatra úgy tűnik, mintha tényleg valaki értene. És innen már csak egy apró lépés, hogy az AI-t elkezdjük terapeutának tekinteni.

Mi történik, ha a „digitális barátból” lelki támasz lesz? És vajon tényleg olyan empatikus, mint hisszük? Erről beszélgettünk dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológussal, aki szerint az AI mint terapeuta nagyon is kétélű fegyver.
„Az emberek azért keresik fel az AI-t, mert empatikus, nem ítélkezik, és nincs érzelmi kötődés. Úgy érezhetik, hogy érzelmileg támogatva vannak, és van egy terük, ahol teljesen önmaguk lehetnek”
– mondja Makai Gábor.
És valóban, sokak számára megnyugtató, hogy egy mesterséges intelligencia nem fárad el, nem néz furcsán, ha harmadszor is ugyanazt a problémát meséled el, és nem mond olyat, hogy „hát ezen te is dolgozhatnál egy kicsit”.
Az AI türelmes, logikus és mindig elérhető – három olyan tulajdonság, amitől a mai, túlhajszolt világban bármelyikünk könnyen beleszerethet ebbe a „digitális empátiába”.
Csakhogy – és itt jön a lényeg – ez az egész csak látszat. Az AI nem érez, csak modellezi az érzelmeket. Nem ért meg, hanem úgy tesz, mintha értene. És bár elsőre ez ártalmatlannak tűnik, idővel komoly pszichés következményei lehetnek.
„Ez egy bizonyos szintig jó lehet – például arra, hogy valaki felismerje, hogy szakemberhez kell fordulnia – de utána nagy eséllyel egy hamis kötődés alakul ki, ami nem tudja helyettesíteni a hús-vér kapcsolatot”
– figyelmeztet a szakember.
Mert ha a mesterséges intelligencia válik a legközelebbi „bizalmasunkká”, azzal lassan, észrevétlenül elmagányosodhatunk.
Makai szerint ez a hamis kötődés pont olyan, mint amikor valaki egy sorozat szereplőjébe szerelmes: mintha igazi lenne, mégsem az. És minél több érzelmet fektetünk bele, annál jobban fáj, amikor rájövünk, hogy a másik oldalról csak egy algoritmus válaszol.
Az „AI-terápia” kétségtelenül kényelmes. Nem kell időpontot egyeztetni, és nincs az a szorongás, amit egy igazi terápiás szituáció hozhat. De pont ez a kényelem a legnagyobb veszély: nem tanuljuk meg a valódi kapcsolódást.
A pszichológus szerint az emberi kapcsolataink lényege épp abban rejlik, hogy megéljük a másik ember reakcióit, testbeszédét, energiáját – olyasmit, amit az AI egyszerűen nem tud visszaadni.
„Egy hús-vér szakember képes csak valódi empátiát megélni, és érzelmi tükröt mutatni – az AI csak szimulálja ezt”
– mondja Makai.
És hiába hangzik jól, hogy „nem ítélkezik”, az ítélkezés nélküli világban nincs valódi fejlődés sem.
A pszichoterápia lényege nem csak a megértés, hanem az is, hogy valaki visszajelezzen, kérdezzen, konfrontáljon – ami néha kényelmetlen, de szükséges ahhoz, hogy elmozduljunk a holtpontról.
Az AI képes azt mondani, hogy „megértelek”, de soha nem fog érezni. Nem fogja észrevenni, ha remeg a hangod vagy ha a könnyeid mögött valami sokkal mélyebb dolog van. És ami a legfontosabb: nem tud valóban jelen lenni.
Ezért – bármennyire is csábító a gondolat, hogy a mesterséges intelligencia „megoldja” a lelki problémáinkat – az igazság az, hogy a lelket nem lehet algoritmusokra bízni.
Ahogy Makai Gábor összefoglalja:
„A végén teljesen elmagányosodnak az emberek.”
És talán ez a legnagyobb veszély: hogy miközben azt hisszük, az AI „megért minket”, valójában egyre jobban eltávolodunk attól, amitől emberek vagyunk – egymástól. Sok mindenben segíthet az AI, de amikor a lelkünkről van szó, az empátiát nem lehet letölteni. Mert van, amit semmilyen algoritmus nem tud helyettesíteni. Egy őszinte pillantást, egy figyelmes csendet, és azt, amikor valaki tényleg ott van – nemcsak válaszol, hanem ért is.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.