10 hétköznapi kifejezés, amit az alacsony IQ-val rendelkezők gyakrabban használnak, mint mások

intelligencia iq ész Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.hu
A kommunikáció többet árul el rólunk, mint gondolnánk: nemcsak azt, mit gondolunk, hanem azt is, hogyan gondolkodunk. Bizonyos szófordulatok gyakori használata például alacsony IQ-ra utal. Mutatjuk, melyek ezek!

A nyelvhasználat nem csupán információátadás, hanem önkifejezési forma is egyben. A pszichológiai kutatások szerint a beszédmódunk árulkodik a gondolkodási mintáinkról, a problémamegoldó képességünkről és arról is, mennyire vagyunk nyitottak mások nézőpontjára. Egyes kifejezések gyakori használata kifejezetten ara utalhat hogy valaki alacsony IQ-val rendelkezik. 

Egy nő alacsony IQ-val.
Az alacsony IQ-nak vannak kommunikációs jelei. 
Forrás:  Getty Images

 

  • A szóhasználat nemcsak kommunikáció, hanem intelligencia kérdése is. 
  • Bizonyos gyakori kifejezések az érvelés hiányát, a felelősség hárítását vagy a konfliktuskerülést jelezhetik.
  • A bizonyítékok nélküli állítások és a másik félre hárított magyarázat gyengíti a kommunikáció hitelességét.
  • Ezek a szófordulatok néha önmagukban bizonyítják az alacsony IQ-t!

Gyakran használod ezeket a kifejezéseket? Alacsony IQ-ra utalnak!

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a szófordulatok önmagukban nem tesznek senkit „kevésbé intelligenssé”, azonban, ha túl gyakran hangzik el, akkor bizony fennáll annak a lehetősége, hogy aki mondogatja, alacsony IQ-val bír. Egészen pontosan arról van szó, hogy bizonyos helyzetekben az alábbi kifejezések a gondolkodás leegyszerűsítésére, a felelősség elhárítására vagy a konfliktusok elkerülésére szolgálnak a kutatások szerint. Az alábbiakban bemutatjuk azt a 10 gyakori kifejezést, amely erre a mintázatra utal.

„Nyilvánvalóan”

Ezt a szót gyakran akkor használják, amikor valaki nem tudja vagy nem akarja megmagyarázni az álláspontját. A „nyilvánvaló” valójában sokszor éppen azt leplezi, hogy az adott gondolat nincs kellően átgondolva, megalapozva. Az érvelés helyett egyfajta lezárást ad, ami kizárja a további kérdéseket.

„Tudod, mire gondolok”

Ez a kifejezés gyakran a pontatlan kommunikáció jele. Ahelyett, hogy az illető tisztán megfogalmazná a mondanivalóját, áthárítja a megértés felelősségét a beszélgetőpartnerre. Ez különösen problémás, mert félreértésekhez és felszínes párbeszédhez vezethet.

„Csak mondom”

Ezzel a fordulattal sokan próbálják tompítani vagy enyhíteni a kijelentéseik súlyát. Gyakran akkor hangzik el, amikor valaki nem szeretné vállalni a szavai következményeit. Valójában inkább bizonytalanságot és védekező attitűdöt tükröz.

„Ezt mindenki tudja”

Ez a klasszikus általánosítás, ami az érvek hiányára utal. Az ilyen kijelentések mögött gyakran az a feltételezés áll, hogy a többség véleménye automatikusan igaz, pedig a valóság ennél mindig árnyaltabb. Az intelligensebb megközelítés ezzel szemben a bizonyítékokra és a nyitottságra épít.

„Akkor nézz utána”

Bár az önálló tájékozódás fontos, ez a kifejezés sok esetben azt jelzi, hogy a beszélő nem tudja alátámasztani az állításait. Így a bizonyítás terhét a másik félre hárítja, ami azonnal gyengíti az érvelése hitelességét.

„Nem rosszból, de…”

Ez a mondat szinte mindig egy sértő megjegyzés előjele. Az ilyen bevezetés nem enyhíti, hanem inkább felerősíti a mondanivaló negatív tartalmát. Az egyenes és tiszteletteljes kommunikáció sokkal hatékonyabb és hitelesebb.

„Mindegy”

Elsőre ártalmatlannak tűnhet, de gyakran a vita lezárására szolgál anélkül, hogy valódi megoldás születne. A konfliktuskerülés rövid távon kényelmes, hosszú távon azonban az alacsony érzelmi intellgencia (EQ) és alacsony IQ jele lehet. 

„Ez van”

Ez a hozzáállás passzivitást sugall, amit egy magas IQ-val rendelkező ember inkább kerül. Ezzel a szofordulattal ugyanis ahelyett, hogy az illető megpróbálná megérteni vagy megváltoztatni a helyzetet, egyszerűen elfogadja azt. Ez a gondolkodásmód gátolhatja az előrelépést és a fejlődést. 

„Hidd el, ha mondom...”

Amikor valaki bizonyítékok helyett bizalomra hivatkozik, az gyakran az érvek és a magasabb intelligencia hiányát jelzi. A meggyőzés alapja nem az, hogy elhisszük valamit valakinek, hanem az, hogy alátámasztott állításokat, érveket hallunk.

„A hírekben mindig hazudnak”

Az egészséges szkepticizmus hasznos, de a teljes elutasítás túlságosan leegyszerűsíti a világot. Az ilyen kijelentések gyakran a komplex információk feldolgozásának elkerülésére szolgálnak, és teret adhatnak téves következtetéseknek.

Ezek az alacsony IQ-val kapcsolatban írt cikkeink is érdekelhetnek :

 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.