10 hétköznapi kifejezés, amit az alacsony IQ-val rendelkezők gyakrabban használnak, mint mások

intelligencia iq ész
A kommunikáció többet árul el rólunk, mint gondolnánk: nemcsak azt, mit gondolunk, hanem azt is, hogyan gondolkodunk. Bizonyos szófordulatok gyakori használata például alacsony IQ-ra utal. Mutatjuk, melyek ezek!

A nyelvhasználat nem csupán információátadás, hanem önkifejezési forma is egyben. A pszichológiai kutatások szerint a beszédmódunk árulkodik a gondolkodási mintáinkról, a problémamegoldó képességünkről és arról is, mennyire vagyunk nyitottak mások nézőpontjára. Egyes kifejezések gyakori használata kifejezetten ara utalhat hogy valaki alacsony IQ-val rendelkezik. 

Egy nő alacsony IQ-val.
Az alacsony IQ-nak vannak kommunikációs jelei. 
Forrás:  Getty Images

 

  • A szóhasználat nemcsak kommunikáció, hanem intelligencia kérdése is. 
  • Bizonyos gyakori kifejezések az érvelés hiányát, a felelősség hárítását vagy a konfliktuskerülést jelezhetik.
  • A bizonyítékok nélküli állítások és a másik félre hárított magyarázat gyengíti a kommunikáció hitelességét.
  • Ezek a szófordulatok néha önmagukban bizonyítják az alacsony IQ-t!

Gyakran használod ezeket a kifejezéseket? Alacsony IQ-ra utalnak!

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a szófordulatok önmagukban nem tesznek senkit „kevésbé intelligenssé”, azonban, ha túl gyakran hangzik el, akkor bizony fennáll annak a lehetősége, hogy aki mondogatja, alacsony IQ-val bír. Egészen pontosan arról van szó, hogy bizonyos helyzetekben az alábbi kifejezések a gondolkodás leegyszerűsítésére, a felelősség elhárítására vagy a konfliktusok elkerülésére szolgálnak a kutatások szerint. Az alábbiakban bemutatjuk azt a 10 gyakori kifejezést, amely erre a mintázatra utal.

„Nyilvánvalóan”

Ezt a szót gyakran akkor használják, amikor valaki nem tudja vagy nem akarja megmagyarázni az álláspontját. A „nyilvánvaló” valójában sokszor éppen azt leplezi, hogy az adott gondolat nincs kellően átgondolva, megalapozva. Az érvelés helyett egyfajta lezárást ad, ami kizárja a további kérdéseket.

„Tudod, mire gondolok”

Ez a kifejezés gyakran a pontatlan kommunikáció jele. Ahelyett, hogy az illető tisztán megfogalmazná a mondanivalóját, áthárítja a megértés felelősségét a beszélgetőpartnerre. Ez különösen problémás, mert félreértésekhez és felszínes párbeszédhez vezethet.

„Csak mondom”

Ezzel a fordulattal sokan próbálják tompítani vagy enyhíteni a kijelentéseik súlyát. Gyakran akkor hangzik el, amikor valaki nem szeretné vállalni a szavai következményeit. Valójában inkább bizonytalanságot és védekező attitűdöt tükröz.

„Ezt mindenki tudja”

Ez a klasszikus általánosítás, ami az érvek hiányára utal. Az ilyen kijelentések mögött gyakran az a feltételezés áll, hogy a többség véleménye automatikusan igaz, pedig a valóság ennél mindig árnyaltabb. Az intelligensebb megközelítés ezzel szemben a bizonyítékokra és a nyitottságra épít.

„Akkor nézz utána”

Bár az önálló tájékozódás fontos, ez a kifejezés sok esetben azt jelzi, hogy a beszélő nem tudja alátámasztani az állításait. Így a bizonyítás terhét a másik félre hárítja, ami azonnal gyengíti az érvelése hitelességét.

„Nem rosszból, de…”

Ez a mondat szinte mindig egy sértő megjegyzés előjele. Az ilyen bevezetés nem enyhíti, hanem inkább felerősíti a mondanivaló negatív tartalmát. Az egyenes és tiszteletteljes kommunikáció sokkal hatékonyabb és hitelesebb.

„Mindegy”

Elsőre ártalmatlannak tűnhet, de gyakran a vita lezárására szolgál anélkül, hogy valódi megoldás születne. A konfliktuskerülés rövid távon kényelmes, hosszú távon azonban az alacsony érzelmi intellgencia (EQ) és alacsony IQ jele lehet. 

„Ez van”

Ez a hozzáállás passzivitást sugall, amit egy magas IQ-val rendelkező ember inkább kerül. Ezzel a szofordulattal ugyanis ahelyett, hogy az illető megpróbálná megérteni vagy megváltoztatni a helyzetet, egyszerűen elfogadja azt. Ez a gondolkodásmód gátolhatja az előrelépést és a fejlődést. 

„Hidd el, ha mondom...”

Amikor valaki bizonyítékok helyett bizalomra hivatkozik, az gyakran az érvek és a magasabb intelligencia hiányát jelzi. A meggyőzés alapja nem az, hogy elhisszük valamit valakinek, hanem az, hogy alátámasztott állításokat, érveket hallunk.

„A hírekben mindig hazudnak”

Az egészséges szkepticizmus hasznos, de a teljes elutasítás túlságosan leegyszerűsíti a világot. Az ilyen kijelentések gyakran a komplex információk feldolgozásának elkerülésére szolgálnak, és teret adhatnak téves következtetéseknek.

Ezek az alacsony IQ-val kapcsolatban írt cikkeink is érdekelhetnek :

 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.