Amikor a legtudatlanabb a leghangosabb a munkahelyen — A Dunning-Kruger-hatás, és amit tehetsz ellene
2025.11.13.
Megfigyelted már, hogy mindig azok beszélnek a legtöbbet és a leghangosabban, akik nem is értenek egy adott témához? Ez a Dunning-Kruger-hatás. Ha neked is van olyan kollégád, aki a legkevesebb tudással, de a legnagyobb magabiztossággal osztja az észt, figyelj, mutatjuk, hogy szereld le!
Biztos te is tapasztaltad már a munkahelyeden, hogy mindig az a legharsányabb, aki a legkevesebbet tudja, miközben az igazi zsenik csöndben vannak, mert kételkednek a saját tudásukban. Egy olyan kolléga, aki hatalmas magabiztossággal nyilvánítja ki a téves tudását, igen könnyen megronthatja a munkahelyi légkört. Ez a Dunning-Kruger-hatás. Mutatjuk, mit tehetsz ilyen esetben!
Forrás: Shutterstock
Dunning-Kruger-hatás: amikor az amatőr észt oszt, a profi hallgat
A Dunning-Kruger-hatás egy olyan kognitív torzítás, amelynek a lényege, hogy minél kevesebb tudása van valakinek valamiről, annál hangosabban beszél róla. Ezzel szemben azok, akik valóban szakértők a témában, kevésbé mernek véleményt formálni.
Honnan az elnevezés?
Az elnevezés a két kutató, David Dunning és Justin Kruger nevéből jött létre, akik a Cornell Egyetemen dolgoztak, és 1999-ben publikálták a Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban a kutatásuk eredményeit, melyben kifejtették ezt a különös pszichológiai jelenséget.
A két tudós többféle (pl. sport) területen vizsgálta, hogy vajon miért magabiztosabbak az amatőrök a hozzáértőknél.
Honnan ismerheted fel az ilyen embert?
Nézzük, honnan ismerhető fel, ha valaki túlbecsüli a tudását!
Az ilyen ember nem ismeri fel, ha valaki más ért a témához, ahogy azt sem látja, hogy saját maga mennyire nem ért hozzá. Hajlamos túlbecsülni a saját képzettségét, képességeit. Hibát hibára halmoz, de ezt észre sem veszi. A jó hír, hogy ha fejlesztik a szakértelmüket, felismerhetik, hogy korábban nem értettek az adott területhez.
Miért válik valaki ilyenné?
A probléma leginkább olyan embereknél jelenik meg, akik nem képesek reálisan megítélni a képességeiket és készségeiket.
Átlag feletti képességűnek tartják magukat, nem ismerik fel a hiányosságaikat, nem képesek objektíven tekinteni önmagukra és a tudásukra, vagyis hiányzik belőlük a metakogníció.
Forrás: E+
Mit tehetsz, ha egy ilyen emberrel kell együtt dolgoznod?
Egy ilyen kolléga vagy akár családtag sok konfliktust szülhet. Ha nagyon zavar, hogy azt a személyt kell hallgatnod szemforgatva, aki azt hiszi magáról, hogy ő az iroda ásza, itt az idő, hogy változtass, mutatjuk is, hogyan!
Az ilyen ember nem igazán viseli jól a kritikát, és nehezen fogadja a visszajelzéseket.
Mivel nagyon ragaszkodik a saját nézőpontjához, ezért nehéz és hosszadalmas folyamat, hogy ráébreszd a hiányosságaira. Mit tehetsz mégis?
- Bátorítsd az önismeretre: segítsd abban, hogy kritikusabban mérhesse fel önmagát és a képességeit.
- Motiváld, hogy tanuljon: ha képes vagy őt arra ösztönözni, hogy tanuljon, akkor magától rájön majd, hogy mennyi hiányossága van, amit pótolnia kell.
- Adj építő kritikát: próbáld izgalmas példákkal vagy akár finom humorral fűszerezve rávenni, hogy elgondolkodjon a saját nézetein.
- Mutass példát: teremts olyan helyzetet, amelyben azt láthatja, hogy te hogyan reagálsz felelősségteljesen egy hibádra, hátha tanul belőle és utánozni fog legközelebb.
Vagy csak emlékeztesd Charles Darwin szavaira:
A tudatlanság gyakrabban szül magabiztosságot, mint a tudás.
Félsz, hogy te vagy ez a személy a munkahelyeden?
Azért, hogy elkerüld, hogy te legyél az a személy, aki tévesen okosabbnak hiszi magát az igazi szakembereknél, érdemes rendszeresen megkérdőjelezned a saját tudásodat és a világról alkotott véleményedet. Legyél nyitott a visszajelzésekre, és bátran kérd olyanok segítségét, akik nagyobb szakértők az adott területen.
Végezetül pedig ne aggódj, mert ha rendszeresen őszinte önértékelést végzel, akkor nem csúszol bele ebbe a hibába.
