Ha ezeket beveszed, akkor meg is érdemled: 8 tudományos tévhit, amit valamiért mindenki igaznak hisz

Az emberi történelem és tudomány tele van félreértésekkel és tévhitekkel, amelyek generációról generációra szállnak. Ezek a vélemények gyakran már „népi igazságként” élnek az emberek gondolataiban, pedig a valóságban már számos ilyen elméletet egyértelműen megcáfoltak a tudósok. Az alábbiakban összegyűjtöttünk 8 tudományos tévhitet, amiről ma már egyértelműen tudjuk, hogy nem igaz. Íme a lista. 

8 tudományos tévhit, amit már megcáfoltak a kutatók

A tudomány attól szép, hogy folyamatosan újabb és újabb eredményeket, kutatásokat zárnak le, amelyek akár alapjaiban megváltoztathatják az emberek mindennapjait. Az elmúlt évtizedekben hatalmas technikai fejlődésen ment keresztül az emberiség, azonban az újítások mellett arra is jutott ideje a tudósoknak, hogy néhány korábbi téveszmét egyértelműen megcáfoljanak. Íme a legnagyobb tudományos tévhitek. 

Kínai nagy fal látszik a Holdról

Közismert városi legenda, hogy az egyetlen, ember alkotta tárgy, ami még a Holdról is szabad szemmel látható az a kínai nagy fal. A híres kínai nagy fal alig 9-10 méter széles, vagyis túl keskeny, hogy az űrből észrevehető legyen. Ezt a NASA is több alkalommal megerősítette, de néhányan valamiért még mindig abban a tévképzetben vannak, hogy látszik a világűrből. 

Napóleon nagyon alacsony volt

Ez kissé relatív, de Napóleon magasságával kapcsolatban a „nagyon alacsony” jelző semmiképpen sem indokolt. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a francia császár mikor élt, ugyanis korabeli források szerint körülbelől 170 cm lehetett, ami átlagos magasság volt a korabeli férfiak között. Ennek ellenére még egy betegséget is elneveztek róla. A köznyelvben használatos Napóleon-komplexus arra utal, hogy az alacsony férfiak a frusztrációjukat domináns vagy agresszív viselkedéssel próbálják kompenzálni.

Kolumbusz egy ártatlan felfedező volt

A konkvisztádor valóban felfedezte Amerikát – bár ő maga Indiának gondolta –, azonban erősen idealizált a róla kialakított történelmi kép. Kolumbusz nem csupán felfedező volt, hanem zsarnoki módon uralkodott a Karib-térségben, rabszolgaságba hurcolva a bennszülötteket és erőszakot alkalmazva. Tettei miatt a „hős felfedező” képével szemben ma sok történész kritikusan tekint rá.

Az embereknek öt érzékszervük van

Az általánosan elterjedt nézet szerint az embert öt érzék, a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés és a tapintás, illetve ezek szervei: a szem, a fül, az orr, a száj és a bőr segíti a tájékozódásban és érzékelésben. Valójában azonban ennél jóval összetettebb az érzékelésünk. A legmodernebb becslések alapján az ember összességében nagyjából 12-13 különböző érzékkel bír. Ezek között található többek között az egyensúlyérzék, a fájdalomérzés, az éhségérzet és a hőérzet is. 

A nyelv különböző részein érzékeljük az ízeket

Ez a tévhit a nyelvtérkép óta terjed, amely a 20. század elejéről származik. Valójában a nyelv minden egyes ízlelőbimbója képes az összes íz érzékelésére. Az, hogy egyes ízeket jobban érzünk egy-egy területen, csupán érzékenységi különbségekből adódik, nem pedig abból, hogy az adott ízt csak a nyelvünk bizonyos pontjain vagyunk képesek érezni.

Az űrben nincs gravitáció

Nem azt mondták mindig, hogy az űrben nincs gravitáció? A zéró gravitáció kifejezés sajnos elég félrevezető. Egy tárgyra mindig hat valamilyen erő. Az űrállomáson tartózkodó űrhajósok valójában nem súlytalanok, hanem állandó szabadesésben vannak. A Föld körüli pályájuknak köszönhetően mindig „zuhannak”, de soha nem érnek földet.

Agyunknak csak 10 százalékát használjuk

Az agy különböző részeinek különböző funkciói vannak, de már egy egészen egyszerű, hétköznapi feladat is a szerv nagy részét „megmozgatja”. Olyan régiói pedig egyáltalán nincsenek az agyunknak, amiket egyáltalán nem használunk – ez csak agykárosodás esetén fordulhatna elő.

Az egyiptomi piramisokat az űrlények építették

Ez az elmélet azon alapul, hogy sokáig nem tudták a kutatók, hogyan hordozták a hatalmas kőtömböket az ókori egyiptomiak az építkezésekhez. Ma már tudjuk, hogy az egyiptomiak valószínűleg egy ősi vízi útvonalat, a Nílus egyik ma már eltűnt mellékfolyóját használták a kőtömbök szállítására, amelyeket később fagerendákból és kötelekből épített felvonók és rámpák segítségével tettek a helyére.

Tévhitek vs. igazság

A legtöbb tévhit úgy burjánzik el, hogy az emberek elkezdik egymás között terjeszteni, míg végül általánosan elfogadott igazság lesz belőlük. A tudósk, történészek és kutatók rengeteget küzdenek, hogy ezeket a tévhiteket megcáfolják, ezt pedig a közösségi média térhódítása is megnehezíti.