Tányértörés, menyasszonyrablás – Esküvői szokások és babonák itthon és a nagyvilágban

Valami régi, valami új, valami kék, valami kölcsön... A szerencsés házasság titka, hogy ez mind egyszerre legyen a menyasszonyon. Ismerős? Bár a viktoriánus korig visszanyúló hagyomány angolszász eredetű, ma már a magyar menyasszonyok is ügyelnek rá, hogy a felsoroltak közül ki ne maradjon bármelyik. De vannak magyar hagyományok, esküvői szokások és babonák is szép számmal. Lássuk, hogy megy férjhez egy magyar menyasszony, és hogyan ünnepelnek a világ más népei!

A magyar esküvői szokások 

A hagyományaink eredete nem mindig tiszta, de hogy léteznek esküvői szokások, amelyek egyetlen esküvőről sem hiányozhatnak, azt az alábbi néhány bizonyítja.

1. Tisztaság és maga az élet

A hagyományok szerint a a menyasszonyi ruha szerencsét hoz az arának, a vőlegény viszont nem láthatja azt az oltár előtt, különben balszerencsében lesz része a párnak. Régi babona az is, hogy a mátka az esküvő napjáig nem próbálhatja fel a ruháját és a kiegészítőket együtt.

2. A gyöngyök jelentősége

Az esküvői babonák szerint fontos szerepe volt a nyakláncnak is: bizonyos helyeken úgy vélték, ha gyöngysort visel a menyasszony, nem ejt majd könnyeket a leendő férje miatt. Máshol viszont tiltották ezt az ékszert: attól tartottak, hogy túl sokat sír majd az asszony és boldogtalan lesz a házasság.

3. Számít a napja

A régi hiedelmek az esküvő megtartásának napjára is kiterjedtek. Ezek szerint a szombati lakodalom szerencsétlenséget hozott a házasulandó párra, a szerdai azonban boldogságot. A hétfő és a keddi frigy is jót jelentett: előbbi egészséget, utóbbi gazdagságot ígért.

4. Asszonnyá változtak

Régen a menyasszonynak kontyot készítettek, amire fejkendőt vagy főkötőt tettek, tehát az asszonyokat megillető jelképet. Innen ered a bekötötték a fejét kifejezést. A kontyolásnak nevezett szokásban a nyoszolyóasszony és a többi idősebb női rokon is részt vett.

5. A tányértörés mit jelent?

Szerencsehozó szokás a tányértörés is: a lagzi során a friss házaspár közösen töri össze az arra kijelölt tálat, majd a vendégek a szerte hulló darabok számából jósolják meg a frigy boldogságát. Minél több a szilánk, annál örömtelibb lesz a nász.

6. Ki lesz majd a következő?

Ősi magyar hagyománynak számít a csokor- illetve harisnyakötő dobás is. Ilyenkor a pár nő tagja a virággal, a férfi pedig a fehérneművel a kezében háttal áll meg a násznép hajadon leányai és nőtlen legényei előtt. Aki elkapja, ő lép legközelebb az oltár elé.

7. Vissza kell szerezni őt

A menyasszonyrablás során a násznép egy vagy több férfi tagja tánc közben felkapja és elrabolja az arát, ha a férj épp nem figyel. A vőfély tájékoztatja a történtekről a vendégeket, és elárulja, milyen humoros feladatok teljesítése árán kaphatja vissza szívszerelmét a férj.

8. Összetáncolt nászajándék

A menyecsketáncra éjfél után kerül sor, célja a pénzajándékok begyűjtése. Ez az első tánca az arának asszonyként. A parketten a vőfély az „eladó a menyasszony” frázist ismétli, a táncoltatáskor pénzt dobnak a földre a vendégek, amit az ara összeseper a férj által tartott edénybe.

Más nemzetek, más esküvői szokások

Nemcsak hazánkban, de a határainkon túl is akadnak érdekes hagyományok. 

1. Német esküvői szokások

Németországban akár 3 napig is eltarthat egy esküvő, mert a polgári és egyházi szertartást máskor tartják. Létezik egy nem hivatalos esküvő előtti szokás is, ez a Polterabend, amikor a menyasszony és a vőlegény háza előtt tányérokat törnek össze. A darabokat a párnak közösen kell eltakarítania, mindez a rájuk váró közös élet nehézségeinek legyőzését szimbolizálja.

2. Hódolat az ősöknek a skót esküvőkön

A skót kultúra hagyományos öltözete és egyben szimbóluma a kilt, vagyis a térdig érő szoknya, amit az esküvőkön is gyakran viselnek a férfiak. A vőlegény ruhadarabjának színe és mintázata jellemzően a származási családját tükrözi, így a kilt egyben fejezi ki a hagyományok tiszteletét, a kulturális identitást és a familiáris összetartozást. A vőlegényen kívül a menyasszony is tradicionális öltözettel tiszteleg a családja előtt a nagy napon.

3. Ősi indiai esküvői szokások

Az esküvő előestéjének legfontosabb eleme Indiában a hennafestés, ami önmagában is egy ceremónia: a leendő feleség karját, kéz- és lábfejét festékkel díszítik. Az első vonásokat a jövendőbeli anyós viszi fel, majd következnek a menyasszony női hozzátartozói, mivel itt az esküvő nemcsak két ember, de két család egyesülését is jelenti. Az esküvői hagyományok szerint minél sötétebb árnyalatúra színeződik a henna, annál erősebb lesz a házasság.

4. A francia esküvői szokások középpontjában a cipő

Régi tradícióból fakad Franciaországban a cipőből való pezsgőivás. Ilyenkor a friss házasoknak a menyasszony vagy egy vendég lábbelijéből kell elkortyolnia az ünnepi italt annak reményében, hogy ezzel megerősítik a szerelmüket, és jó szerencsét vonzanak a közös jövőre. A gyakorlat a lakodalmakon szokásos kihívásokból és rituálékból jön, amit egyes francia vidékeken, de például Németországban még ma is tartanak.

5. Szabad a csók a svéd esküvői szokások szerint

Svédországban meghökkentőbb szokások élnek, hiszen itt a csók szó szerint, és mindenkivel lehetséges! A svéd esküvőkön ugyanis teljesen megengedett a szájra puszi, ezért a menyasszonyt gyakorlatilag bárki megcsókolhatja az ünneplő férfiak közül, ha az újdonsült férj éppen nincs a közelben. És így fordítva: amikor az ara nincs a teremben, bármelyik nő kérhet csókot a férjtől. Mindez egy vicces játék számukra, amin közösen nevetnek.

6. Hagyományos japán esküvői szokások

Japán esküvői hagyományai évszázadokra nyúlnak vissza, a tradicionális shinto szertartás például a mai napig gyakorlott. A szentélyekben megtartott ceremóniák általában visszafogottak, a lényeg a szimbolikus kiegészítőkön van. A menyasszony hófehér kimonót visel, ez a shiromuku, a vőlegény ezzel szemben feketében van: montsuki és hakama, vagyis formális japán kimonó és derékban megkötött bő nadrág az öltözete.

Sztáresküvőkről is olvashatsz az alábbi cikkekben: