2026.04.06.
Az egyik legrégebbi történelmi tévhit, aminek mégis sokan bedőlnek. A középkor és újkor folyamán egyáltalán nem voltak olyan rosszak a higiéniai viszonyok, mint gondolnánk. Néhány uralkodó és történelmi személy pedig extrém szintre emelte a tisztálkodást!
Hajlamosak vagyunk a középkort és újkort koszos világként elképzelni, ahol szinte már csodabogárnak számított az, aki néhanapján fürdőt vett. Csakhogy a történelmi források már több ízben megcáfolták ezt a toposzt, hisz a rendszeres kéz- és hajmosás általános gyakorlat volt, de ruhaneműiket is gyakran mosták. Bizonyos történelmi személyek azonban még ezt is képesek voltak túlzásba vinni, személyes higiéniájuk mai szemmel is meghökkentő. Összeszedtük a túl tiszta uralkodókat!
Forrás: Getty Images
Amiről a palota mesél: tisztálkodás extrém kivitelben
- A középkorban és újkorban rendszeresen tisztálkodtak az emberek.
- Bizonyos uralkodók, történelmi személyek elmebeteg rutinnal borzolták a kedélyeket.
- George Washington, Kasztília Johanna, VIII. Henrik, Nagy Katalin vagy Napóleon túlzásba vitték a higiéniát.
Ezek az uralkodók túlzásba vitték a személyes higiéniát
Az alábbi példák bebizonyítják, hogy bizony jóból is megárt a sok, ráadásul a túl sok fürdés bizonyítottan káros.
Nagy Katalin szigorú szabályai
A legendás orosz cárnő nem tűrte a barokk kastélyok aluljárót idéző higiéniáját. Katalin cárnő jól felszerelt fürdőszobát építtetett magának, melybe még a vezetékes vizet is beszerelték. Rendszeresen fürdött, nagy gondot fordított személyes higiéniájára, ám ezzel még legfeljebb csak csodabogárnak számított. Amivel kiverte az orosz nemességnél a biztosítékot, hogy az audienciára érkezőktől elvárta, hogy ők maguk is fürödjenek, mielőtt audiencián fogadja őket. A basáskodó uralkodónő arra vetemedett, hogy előírta a kézmosást az udvari vacsorák előtt. Skandallum!
George Washington személyes higiéniája
Az Egyesült Államok első elnöke mai szemmel teljesen hétköznapi tisztálkodási rutint követett, hisz naponta vett fürdőt, leggyakrabban folyókban. A beszámolók szerint ezen felül is naponta többször mosott kezet és arcot, ha pedig ideje engedte, természetes forrásokat és hegyi patakokat látogatott meg, hogy ott intézze rituáléját. Még egy külön testőrt is alkalmazott annak érdekében, hogy a megerőltetéstől ne melegedjen ki.
Ennek tudatában különösen szomorú, hogy édesszájúsága révén idejekorán elvesztette fogait, ám műfogsorát is alaposan tisztította.
Kasztíliai Johanna hajmosási rutinja
Nem mondhatni, hogy az életében összesen kétszer fürdő Kasztíliai Izabella lánya az anyjára ütött. Talán a mór fürdőkultúra hatásának, talán ifjonti lázadásnak tudható be, hogy Kasztíliai Johanna rajongott a fürdésért és rengeteget tett személyes higiéniája fenntartásáért. A források szerint például olyan gyakran mosott hajat, hogy férje már hitvese egészségéért aggódott. Utóbbira ugyanakkor az is magyarázat lehet, hogy a kor orvostudománya szerint a túl sok fürdés gyengíti a szervezetet, amiben meglepő módon nem is tévedtek sokat.
Napóleon vízszámlája
A francia császár környezetében elkélt volna egy gázálarc. Ugyanis Bonaparte Napóleon tisztálkodási szokásai még modern mércével mérve is extrémek. Egyfelől, naponta legalább egy órán át forró fürdőben áztatta magát, a szolgák pedig folyamatosan szállították a vizet, nehogy a bőrt égető víz kihűljön. Még értekezleteket is tartott rituáléja közben. Naponta többször cserélt inget, alsóneműt, ahogy a borotválkozás is napi rutinja alapját képezte. Ennél már csak az volt félelmetesebb, hogy teste minden porcikáját kölnivel fújta be, hogy természetes testszaga véletlenül se érződjék.
Ennek a furcsa szokásnak meg is lett az eredménye, hisz a fennmaradt dokumentumok szerint nem kevesebb, mint 72 üveg kölnit használt el egy hónap alatt.
VIII. Henrik "előcsókolója"
Abban, hogy napi szinten dörgölték át vízbe áztatott szivaccsal és többször cserélt alsóinget, még semmi meglepő nem volt. A hírhedt angol király tudniillik rettegett a méregtől, ami meglepő higiéniai szokásokhoz vezetett: amikor reggelente tiszta ágyneműt húzott fel, egy szolgának minden négyzetcentiméterét végig kellett csókolnia, hogy nem került-e rá méreg. Ennél fogva az sem megy csodaszámba, hogy ruháit is rendszeresen mosatta. Őrülete elől örököse, a későbbi VI. Eduárd sem menekülhetett, akinek ruháit viselés előtt egy másik gyerekre adták, alaposan kimosták. Számítása bejött, mert végül nem a méreg hanem a köszvény gyengítette szervezetét.
Túlzott tisztálkodás a történelemben
Ahogy a fürdés hiánya, úgy a túlzásba vitt higiénia is árt a szervezetnek, a nagy, tiszta uralkodók sem feltétlen éltek sokáig. A fenti példák már csak azért is meghökkentőek, mert egy olyan korszakban folytatták őket, amikor a csatornázás és vezetékes víz még a királyi palotákban sem volt általános.
Ismerd meg a történelmi személyek furcsa szokásait:
