1877 az emberiség egyik legsötétebb éve volt, mivel egy szokatlanul meleg El Niño jelenség teljesen felborította bolygó éghajlatát, mely olyan mértékű mezőgazdasági károkat okozott, ami akkor mintegy 50 millió ember halálát okozta. Klímakutatók szerint 2026-ban megismétlődhet a természeti katasztrófa, csupán jóval nagyobb léptékben.

Forrás: Getty Images
Klímakatasztrófa jön 2026-ban?
- Az 1877-es szuper El Niño miatt 50 millió ember lelte halálát.
- Idén újra megismétlődhet a természeti katasztrófa az előrejelzések szerint.
- Ha a legrosszabb forgatókönyv érvényesül, több helyen összeomolhat a társadalom.
Százmillók veszhetnek oda, ha bekövetkezik a szuper El Niño
Ugyan a Csendes-óceán térségében történik, az El Niño, illetve hideg ikertestvére, a La Niñja jelenség teljesen megszokott. Csakhogy az inga olykor szélsőséges mértékben kileng, ilyenkor a felmelegedés, illetve lehűlés extrém mértéket ölt. Klímakutatók előrejelzése szerint 2026-ban minden korábbinál erősebb lehet a felmelegedés, mely elérheti a kritikus 5,4 fokot. Mindez egyes helyeken pusztító aszályokat, máshol áradásokat okozhat, ez pedig súlyosan veszélyezteti az élelmiszer-ellátást.
Legutóbb 1877-ben volt ilyen mértékű El Niño, ami akkor olyan mértékű éhínségeket okozott, hogy 50, más források szerint 60 millió ember vesztette életét. Ez a bolygónk akkori lakosságának 3 %-át jelentette, melyhez csak az első világháború pusztítása mérhető. „Vitán felül ez volt a legsúlyosabb környezeti katasztrófa, amely valaha az emberiséget sújtotta, és az egyik legsúlyosabb csapás az elmúlt legalább 150 évben.” Írták egy, az éhínségről szóló tanulmányban.
Ha 2026-ban bekövetkezik a legrosszabb forgatókönyv – márpedig az előrejelzések szerint erre minden esély megvan – akkor a föld mai népességét figyelembe véve nagyjából 248 millió halálos áldozatot jelent.
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak lehetnek az extrém felmelegedési hullámok. Legutóbb 2015-2016-ban volt szuper El Niño, akkor 2,9 billió angol fontnak megfelelő veszteséget okozott a világgazdaságnak. Ugyan napjainkban a mezőgazdasági technológia és a jelzőrendszerek megelőzhetik a végzetes katasztrófát, a törékeny politikai-gazdasági helyzetben begyújthatja a puskaporos hordót.
"Látható lesz a szegénység, az alultápláltság, a konfliktusok, az eladósodottság növekedése és az ebből fakadó dominóhatás" - fogalmazott Laurie Laybourn, klímakutató.
Ugyan matematikai modellekkel nagyjából előre lehet vetíteni a klímakatasztrófa mértékét, annyi változó van a képletben, hogy teljesen soha nem lehetünk abban biztosak, mire számíthatunk. Egy dolog bizonyos: semmi jóra.
Szemezgess további cikkeinkből:


