Furcsa módszerrel állítanák meg az El Niñót: több ezer repülőgépre lenne szükség hozzá

A Science Adventure tudományos folyóiratban frissen megjelent tanulmány az úgynevezett felhővilágosítás vagy felhőfehérítés módszerét mutatja be. A cél az lenne, hogy még a kialakulása előtt meg lehessen akadályozni az El Niño ismétlődését, vagy legalább enyhíteni lehessen a legsúlyosabb következményeit.

Az El Niño a Csendes-óceán egyenlítői térségében melegíti fel a tengerfelszínt, de a hatása nemcsak itt érezhető: világszerte megváltoztathatja az időjárást. Egyes térségekben súlyos szárazságot, máshol áradásokat okozhat. Az ember okozta klímaváltozással együtt a legutóbbi El Niño is hozzájárult ahhoz, hogy 2023 a valaha volt második legmelegebb év lett, 2024 pedig minden korábbi rekordot megdöntött.

Felhőfehérítéssel az El Niño ellen: erdőtüzek adták az ötletet

A felhőfehérítés módszere abban különbözik a legtöbb klímamérnöki elképzeléstől, hogy nem az egész bolygót próbálná lehűteni. A kutatók inkább célzott beavatkozásokban gondolkodnak. Jessica Wan, a Chicagói Egyetem posztdoktori kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint ezek rövidebb idő alatt is hatásosak lehetnek.

Az ötletet részben egy korábbi természeti esemény adta. A 2019–2020-as ausztráliai „fekete nyár” erdőtüzei a kutatások szerint kulcsszerepet játszottak abban, hogy több éven át tartó La Niña alakult ki. Ez az El Niño hideg ellenpárja. A füst részecskéi bekerültek a felhőkbe, és olyan láncreakciót indítottak el, amely világosabbá tette őket. Így a felhők több napsugarat vertek vissza a világűrbe.

Jessica Wan és munkatársai ezt a természetben lezajlott folyamatot vették alapul. Arra voltak kíváncsiak, hasonló hatást lehetne-e elérni akkor is, ha füst helyett tengeri sót juttatnának a felhőkbe. A tengeri só amúgy is jelen van az óceán felett képződő felhőkben. A számítógépes modellek szerint a módszer valóban képes lehetne megfordítani az El Niño hatását. Azok a területek, amelyek a jelenség idején felmelegszenek, hűvösebbé válhatnának, a nedvesebb térségek szárazabbak lehetnének, és fordítva. A kutatók azt is megállapították, hogy a beavatkozás akkor működhetne a legjobban, ha korán, már júniusban elkezdenék, és egészen a következő februárig folytatnák.

A technológia azonban még messze nincs kész arra, hogy élesben teszteljék. A tanulmány szerzői szerint nagyjából 2400 repülőgépre lenne szükség ahhoz, hogy tengeri sót juttassanak az égbe. Ez a világ kereskedelmi repülőgép-flottájának körülbelül 2 százaléka. A szükséges berendezéseket már próbálgatják, de Jessica Wan szerint a permetezők egyelőre nem működnek megfelelő teljesítménnyel. Ám ha a technikai akadályokat sikerülne is leküzdeni, akkor is komoly kockázatokat hordozna a felhőfehérítés folyamata. A modellek alapján nem minden térség járna jól az El Niño hatásainak megfordításával: Európa – vele együtt Magyarország – és Ázsia például felmelegedhetne.

A hosszú távú következményeket ráadásul még nem vizsgálták meg kellő alapossággal. Jessica Wan szerint továbbra is kérdés, mi történne az éghajlat természetes változékonyságával, ha a felhők kifehérítését többször is megismételnék. A kutató úgy fogalmazott, már túl vagyunk azon a ponton, amikor pusztán a szennyezőanyag-kibocsátás leállításával meg lehetne oldani a klímaváltozás problémáját, mert a felmelegedés folyamatban van. Ma már inkább az a kérdés, hogyan tudjuk enyhíteni a legdurvább hatásokat úgy, hogy közben egy hosszú távú megoldást is találjunk.

Ezeket olvastad már?