Ördög Nóra: "Azok a fránya reggelek"

A múlt heti téma kapcsán "áttörtünk" egy falat: még férfiaktól is kaptam leveleket! Nagyon köszönöm! A hozzászólások nagy része megerősítette a jegyzet konklúzióját: az anyagiak sajnos gyakran okoznak feszültséget, gondokat, de ahol igazi érzelmek vannak, ott a pénz nem lehet válóok.

Ma viszont könnyedebb témát boncolgatunk: azok a fránya reggelek... Ha választanom kellene a napszakok közül, biztosan nem ezt jelölném meg a legfontosabbnak, pedig valójában ekkor dől el minden. Ti hogyan pörgetitek fel magatokat egy teendőkkel telezsúfolt napra?

Nem véletlenül kérdezem. Pár héttel ezelőtt arról "beszélgettünk", hogy mennyi szerepben kell helytállni 24 órán keresztül folyamatosan. A siker nagyrészt attól függ, hogy mennyire vagyunk összeszedettek, az összeszedettség pedig azon múlik, hogy hogyan indul a reggel - legalábbis szerintem.

Biztosan te is érezted már, milyen az, amikor minden olyan flottul megy: csörög az óra, és te nem vánszorogva kelsz ki az ágyból, hanem kellemesen frissen. Pontosan és határozottan nyúlsz a dolgok után a fürdőszobában, egy tizedmásodpercnyi hezitálás sincs a mozdulataidban. Szinte elsőre megtalálod a napi feladataidhoz tökéletesen passzoló ruhát, belenézel a tükörbe, és egy jó nő néz vissza rád. Magyarul egyben vagy. A gyerekek is mintha átvennék a lendületedet, kivételesen nem csigalassan készülődnek, és nagyon úgy tűnik, hogy a lakást is sikerül időben elhagyni ahhoz, hogy ne az utolsó pillanatban lépjetek be az oviba, iskolába. Egyszerűen szárnyalsz! Kicsi a forgalom, extra bónuszként elindul a kedvenc számod a rádióban, és ma még a zöldhullám is veled van, segít a repülésben, hogy jusson időd egy nyugodt kávéra a kolléganőkkel, mielőtt beindul a nagyüzem a munkahelyeden.

Most őszintén! A fentiekben havonta hányszor van részed? Mert van sajnos egy másik is lehetőség is, ami talán ismerősebb lesz: negyedszerre nyomod le a szundit a telefonon, miközben félálomban azon gondolkozol, hogy csütörtök van-e, vagy vasárnap? De nem, csütörtök van, szóval nincs mese, muszáj kikászálódnod az ágyból, ami persze most még a szokásosnál is jóval puhább és melegebb.

Nagy kínok közepette elvacogsz a fürdőszobáig, ahol komoly koordinációs problémákkal küszködve ugyan, de végül sikerül elkészülni. Késésben vagy, ébreszteni kellene a gyerekeket, akik a fülük botját sem mozdítják a sokadik határozott felszólításodra sem. A ruhásszekrény előtt állva már tapintható a feszültség a levegőben, ahogy egymás után kerülnek elő a rosszabbnál rosszabb kombinációk. Ma valahogy ez sem megy, nem áll össze a kép. (És persze nincs egy göncöm sem!)

A reggelire szánt idő ugrott, kapkodás a köbön, ráadásul a késésért járó rosszalló tekinteteket is kénytelen vagy elkönyvelni először a nagyobbik gyerekedtől - aki kivételesen nem akart lemaradni a törióra első 5 percéről -, majd a gondozónénitől, aki százszor megmondta, hogy érj be a kisebbikkel az oviba még reggeliztetés előtt.

Jó eséllyel a főnököd is beáll majd a sorba, mert ma ott is dugó van, ahol sohasem szokott. Mennyi negatív energia, és még el sem kezdődött a nap! Innentől kezdve minden erőd arra megy el, hogy ezt valahogy kompenzáld magadban. Csoda, hogy nem tudsz összeszedetten helytállni minden fronton?

Konklúzió: egyszerűen minden praktikát be kell vetni, hogy a reggelek jól induljanak. Én hiszek ebben, mert tényleg azt látom magamon és körülöttem is, hogy vannak bosszantó dolgok, amelyek megeshetnek velünk napközben és elvehetik a lendületünket, de a kisebb akadályokon gond nélkül át lehet lendülni, ha ügyesen oldjuk meg a napi rutinfeladatokat. Az sem kevés!

Ezért is fordítottunk különösen nagy gondot a reggeli ébredés körüli teendők összeállítására, amikor készítettük a 30 napos Angyalképző programunkat. Az én egyik nagy segítőm a borzongós reggeli órákban a zene. A kedvenc számaimtól mindig jó kedvem lesz, egy-egy pörgős dal tökéletesen beindítja a pozitív energiák áramlását! Gyerekkoromban nem volt tévénézés reggelente, de - és ez nyilván kicsit szakmai ártalom is - felnőtt fejjel általában benyomom valamelyik csatornát, hadd duruzsoljon a háttérben. A legjobban a régi, nyomozós sorozatok hangulatát szeretem, jó érzésem lesz a retro atmoszférától!

Tudom, hogy drágán kereskednek az extra ágyban töltött percekkel a reggeli rutin képzeletbeli tőzsdéjén, mert olyan jólesik, de a nyugodt készülődésre szánt plusz idővel is ugyanez a helyzet: bármit megadok, csak ne kelljen kapkodni! Marad még így is annyi kivédhetetlen és előre nem látható tényező...

Ti hogy csináljátok? Szerintetek mi a flott és problémamentes reggeli készülődés titka?