2026.02.11.
A Netflix dokumentumfilmje mesterséges intelligenciával digitálisan anonimizált szereplőket is bemutat. Lucy Letby barátnője és az egyik elhunyt baba édesanyja nem szerették volna megmutatni az arcukat. A Lucy Letby-akta alkotóinak megoldása nézői vitákat indított el a hitelességről és a dokumentumfilmes ábrázolás határairól.
A Netflixen a minap megjelent A Lucy Letby-akta valójában kevés új információt közöl az ügyről, ugyanakkor megrázó felvételeket mutat Letby letartóztatásáról. Egy édesanya vallomását is képernyőre viszi, akinek újszülött gyermeke az ápolónő felügyelete alatt hunyt el 2015-ben. A készítők döntése, hogy az érintettek anonimitását mesterséges intelligenciával védik, szakmai és nézői kérdéseket is felvet.
Forrás: NORTHFOTO
- A dokumentumfilm AI-jal generált arcokkal jeleníti meg az anonimitást kérő szereplőket.
- „Sarah” és „Maisie” hangja valódi, megjelenésük mesterségesen létrehozott.
- A nézők egy része zavarónak és hiteltelennek tartja a megoldást.
- A Netflix megerősítette: a képernyőn látható ábrázolások teljes egészében mesterséges intelligenciával készültek.
- A vita a dokumentumfilmes hitelesség és az emberi érzelmek megjelenítésének határait érinti.
A Lucy Letby-akta hitelessége: „Ez nem könny. Soha nem is volt az.”
„Sarah” néven szerepel az a nő, akinek újszülött gyermeke, „Zoe” 2015-ben hunyt el Letby felügyelete alatt. Vallomása megrendítő: „A fájdalmas vajúdás, a szülés alatt végig kitartottam... de amikor szüksége volt rám, nem voltam ott” – mondja. A néző azonban hamar észreveszi, hogy az arc, amelyen a fájdalom tükröződik, nem valódi. „Ez nem könny. Soha nem is volt az. Ez egy képpontcsoport, úgy elrendezve, hogy könnynek tűnjön. Ezek az ő szavai, a hangján. De nem ő. Ez mesterséges intelligencia.” A „digitálisan anonimizált” felirat minden alkalommal megjelenik A Lucy Letby-aktában, amikor „Sarah” vagy az életfogytiglanra ítélt Lucy Letby főiskolai barátja, „Maisie” feltűnik a képernyőn. Utóbbi egy ponton digitálisan manipulált fényképeket lapoz át a Letbyvel közös estékről. A nézők az interneten tették közzé aggályaikat. „Nagyon furcsának találtam a mesterséges intelligencia használatát... és felveti a kérdést, hogy vajon engedélyezhető-e ez a dokumentumfilmekben, tekintve, hogy ott állítólag igaz történeteket kell elmesélni igaz emberekről” – írta az egyik néző a Redditen. „A mesterséges intelligencia szörnyű!! Nem tudok figyelni a történetre, ennyira elvonja a figyelmet” – idézi az Esquire egy másikukat. Egy harmadik hozzászóló az X-en így fogalmazott: „Ezek a mesterséges intelligencia által generált arcok a Lucy Letby-dokumentumfilmben rohadtul furcsák.”
Hitelesség kontra anonimitás A Lucy Letby-aktában
A Netflix megerősítette, a képernyőn látható anonimitást kérő alakok teljes egészében mesterséges intelligenciával generáltak. A kérdés azonban túlmutat a technikai megoldáson. A dokumentumfilm célja az volt, hogy a bonyolult rendőrségi, tudományos és jogi folyamatok közepette megmutassa azokat az embereket, akiknek az életére közvetlen hatással volt az ügy. Ez a döntés viszont új dilemmát teremtett: miként ábrázolható hitelesen a gyász és az emberi szenvedés a mesterséges intelligencia korában. „Az újságírás egy paktum az olvasóval/nézővel: ez történt, és így nézett ki. Amint elkezdjük a valódi emberi jelenlétet szimulációkkal felcserélni – még akkor is, ha az jó szándékkal történik–, a paktum már nem él” – vélekednek kritikusok. A dokumentumfilm körüli vita így nem csupán egy technikai megoldásról, hanem arról szól, hogy meddig terjedhet az anonimitás védelme anélkül, hogy közben sérülne az ábrázolt emberi tapasztalat hitelessége.
A szülők a magánélet védelmének megsértését kifogásolják
A többszörös csecsemőgyilkosságért életfogytiglanra ítélt ápolónő szülei is élesen bírálták a lányuk ügyéről szóló új Netflix-dokumentumfilmet. Lucy Letby édesanyja és édesapja szerint az, hogy a produkció felhasználta a házukban készült letartóztatási felvételeket, a magánélet teljes megsértése.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
