Robert Duvall pályája egy klasszikussal indult, de sajnos nem mindenki örült ennek. A Ne bántsátok a feketerigót! című film hátterében komoly társadalmi feszültségek húzódnak meg, még a mai napig.

Forrás: profimedia
Meghalt Robert Duvall – Ezért tiltották be első filmjét, a Ne bántsátok a feketerigót!
- TFebruár 16-án elhunyt Robert Duvall, Hollywood ikonikus alakja.
- Első filmje, a Ne bántsátok a feketerigót! mára klasszikus.
- A rasszizmust bemutató történet miatt a filmet több helyen betiltották.
Elhunyt Robert Duvall, a hollywoodi filmtörténet egyik legkarakteresebb arca. A legtöbben a A keresztapa higgadt és lojális Tom Hagenjeként zárták a szívükbe, de karrierje már jóval korábban elkezdődött – egy olyan filmmel, amely nemcsak filmtörténeti mérföldkő lett, hanem még a tiltólistákra is felkerült.
Ez a film az 1962-es Ne bántsátok a feketerigót! volt, amely Harper Lee Pulitzer-díjas regénye alapján készült.
A történet az 1930-as évek alabamai kisvárosába repít, ahol egy színes bőrű férfit alaptalanul vádolnak meg egy súlyos bűncselekménnyel. Az ő védelmét vállalja el Atticus Finch ügyvéd, aki a tisztesség és emberség szimbólumává válik. A film egyszerre egy felnövéstörténet és társadalmi dráma, amely kendőzetlenül beszél rasszizmusról, előítéletekről és morális bátorságról.

Forrás: profimedia
Robert Duvall ebben az alkotásban mutatkozott be a mozivásznon először a titokzatos Boo Radley szerepében. Bár alig néhány percet szerepel, jelenléte mégis emlékezetes – csendes, visszafogott alakítása már ekkor megmutatta, milyen mélységekre képes.
De ha ennyire fontos és elismert filmről van szó – három Oscar-díjat is nyert –, miért tiltották be több helyen?
A válasz a korszak társadalmi légkörében rejlik. Az 1960-as évek elején az Egyesült Államok még erősen megosztott volt faji kérdésekben. A film nyíltan szembesítette a nézőket a déli államokban jelen lévő rasszizmussal, ami sok néző számára kényelmetlen igazságot jelentett.
Egyes mozikban egyszerűen nem vetítették, mert attól tartottak, hogy „feszültséget szít” vagy politikai vitákat generál.
Később sem múlt el teljesen a botrány árnyéka. Évtizedekkel a premier után több amerikai iskolában és könyvtárban is viták tárgya lett, mert a történetben szereplő – korhű, de ma már vállalhatatlannak tartott – rasszista kifejezések sokak szerint sértőek. Mások viszont épp azt hangsúlyozták, hogy a film és az alapjául szolgáló regény nélkülözhetetlen a történelem és az előítéletek megértéséhez.
A paradoxon tehát az, hogy épp az tette „veszélyessé” a filmet, ami miatt ma klasszikusként tekintünk rá: őszintén beszélt egy fájó társadalmi problémáról. Nem finomkodott, nem csomagolta selyempapírba az igazságot. És néha pontosan ez az, ami a legnagyobb vihart kavarja.
Robert Duvall hosszú pályafutása során számtalan emlékezetes alakítást nyújtott, de debütálása örökre összefonódott ezzel a bátor és korszakos filmmel.
A Ne bántsátok a feketerigót! ma már nem tiltólistás, hanem inkább egy kötelező darab – nemcsak filmtörténeti, hanem társadalmi szempontból is.
Ezek is érdekelhetnek:


