Sisi nem akarta, hogy így lássa a világ – 30 éves kora után már menekült a kamerák elől: így nézne ki ma

Darazsderék, földig érő haj, hibátlan arcvonások – Sisi királyné szépségét már életében legendák övezték. A festményeken szinte földöntúli szépségként jelenik meg, miközben a valóságban Erzsébet egyre nehezebben viselte a bécsi udvart, állandóan úton volt, és mindent megtett azért, hogy az utókor csak fiatalnak láthassa. Erzsébet magyar királyné 1898. szeptember 10-én, Genfben halt meg, tragikus halálának évfordulóján pedig felidézzük különös életének néhány olyan részletét, amely még ma is képes meglepetést okozni.

Sisi szépségének komoly ára volt

A 172 centiméter magas császárné testsúlya élete során nagyjából 43–50 kilogramm között mozgott, derekát pedig mindössze 40–50 centiméteresre szorította. Szépség- és testedzésrutinja rengeteg időt emésztett fel, és szigorú edzései sem kímélték: gyaloglás közben olyan tempót diktált, hogy szolgálólányait olykor már hintóval kellett összeszedni, mert nem bírták tartani vele a lépést.

A lovaglásban is kiemelkedett, korának egyik legjobb női lovasaként tartották számon. 

– meglehetősen szokatlan döntés volt ez egy 19. századi császárnétól. Ez is elárulja, hogy Sisi igazán modern császárné volt, ha ma élne, testedzéseit és szépségpraktikáit valószínűleg megosztaná a közösségi médiában is. 

A festményeken örökké fiatal maradt

Harmincas éveitől Sisi egyre jobban félt attól, hogy elveszíti fiatalságát. Többé nem engedte, hogy fényképezzék, később pedig festményhez sem ült modellt. Utolsó fényképe 30 éves korában, utolsó festett portréja pedig körülbelül 40 évesen készült.

Idősebb korában arcát fátyollal, legyezővel vagy napernyővel takarta, így rajta kívül szinte csak közvetlen szolgálói láthatták. Talán éppen ezért olyan különlegesek a Sisit ábrázoló festmények: azt a gondosan megőrzött, fiatal császárnét mutatják, akinek képét ő maga is az utókorra akarta hagyni.

Kattints a képre, és nézd meg a Sisiről készült festmények és képek galériáját:

Sisi kastélyai helyett inkább úton volt

I. Ferenc József császár első látásra beleszeretett a mindössze 15 éves Erzsébetbe, holott eredetileg annak nővérét, Helenét szánták neki. Két nappal találkozásuk után megkérte Sisi kezét. A mesébe illő kezdet azonban nem hozott mesébe illő házasságot.

A fényűző udvari élet egyáltalán nem jelentett boldogságot számára. Már házassága elején fojtogatónak érezte a szigorú bécsi etikettet, és egyre gyakrabban menekült utazásokba. Bécs, Innsbruck, Salzburg, Bad Ischl és Korfu csak néhány állomása volt annak a szinte állandó vándorlásnak, amely később meghatározta az életét.

Hogyan halt meg Sisi? Először azt hitte, csak fellökték

Sisi halála éppolyan rendhagyó volt, mint az élete. 1898-ban Genfben Luigi Lucheni egy kihegyezett reszelőt döfött a mellkasába. A császárné először azt hitte, hogy a férfi egyszerűen fellökte.

Felállt, még bocsánatot is kért a körülötte lévőktől, majd komornájával tovább sietett a hajóhoz. Csak a fedélzeten esett össze: a szúrás a szívét érte, miközben ruháján mindössze egyetlen csepp vér látszott.

„Mi történt valójában?” – ezek voltak az utolsó szavai. Sisi Genfben, 1898. szeptember 10-én halt meg, tragédiájának évfordulóján pedig 128 év távlatából is elevenen él a róla kialakult mítosz. A fiatal, tökéletes szépség, akit egykor a festők megörökítettek, ma is meghatározza, hogyan emlékszünk rá – éppen úgy, ahogyan azt a kameráktól és festőktől később már tudatosan menekülő császárné szerette volna.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: