Az erős nők ott állnak mögöttünk – A világ „elsői”

Korábban már írtunk 6 olyan nőről, akik megváltoztatták a történelmet, mint a kétszeres Nobel-díjas Marie Curie vagy az első magyar óvoda megalapítója, Brunszvik Teréz. Most lessünk be más csodás nők életébe is.

A szovjet Tyereskova szülei egyszerű munkások voltak, ő maga azért hagyta abba az iskolát és folytatta levelező tagozaton, hogy egy textilgyárban kezdjen el dolgozni. Emellett ejtőernyőzött, összesen 125 egyéni ugrása volt.

Így lett tehát Tyereskova az első nő az űrben, és az első szovjet űrhajós, aki manuálisan vezethette járművét. A Voszotk-6 fedélzetén összesen 2 napot, 22 órát és 50 percet töltött az űrben, ezalatt pedig 48-szor kerülte meg a Földet. A fiatal nő mind pszichikailag, mind fizikailag nehezen viselte a súlytalanságot, amiből a szovjet tudósok arra következtettek, hogy a nők szervezete kevésbé alkalmas az űrrepülésre.

Ő az első és máig az egyetlen nő, aki az Orosz Fegyveres Erőknél vezérőrnagyi rangot kapott. Nem csupán a történelemkönyvekbe írta be magát, de az űrtörténet örök részesévé is vált, amikor a Holdon elneveztek róla egy krátert.

Az amerikai származású Earhart húszévesen csatlakozott a kanadai Vöröskereszthez, hogy az első világháborúban megsebesült katonákon segítsen.

Megszerezte a pilótaigazolványt – amit szülei elleneztek –, majd teherautósofőrként kezdett dolgozni, hogy saját repülőgépet vehessen magának. Bár szándékai az ég meghódításával szilárdak voltak, egy ideig csak hobbiként repült, miközben angoltanárként dolgozott. Később azonban sorra kezdett megdönteni mind magassági, mind távolsági rekordokat. Ő volt például az első pilóta, aki megállás nélkül repült Los Angelesből Mexikóvárosba.

Szenvedélyesen imádott repülni, és végül ez okozta a vesztét is. Körbe akarta repülni a Földet: navigátorával, Fred Noonannal 1937. június elsején szállt fel gépével Miamiból. Brazílián át Szenegál felé haladva átrepültek Afrikán, majd az Arab-félszigetet átszelve India következett. 1937. június 28-án, 32 ezer kilométerrel a hátuk mögött érkeztek meg Új-Guineába. A következő célállomás a Csendes-óceán közepén fekvő Howland-sziget volt. Július elsején indultak tovább, egy nappal később Earhart rádión időjárásjelentést kért – vihar tombolt a térségben –, majd jelezte, hogy alacsony az üzemanyagszintjük. A női pilótát azonban hiába várták a szigeten, sosem érkezett meg. Hónapokon át keresték a repülőgépet, végül 1938. január 5-én Amelia Earhartot és navigátorát halottnak nyilvánították.

E két fantasztikus nő története után vessünk pár pillantást további női elsők életébe is.

• Mary Edwards Walker – A hithű feminista – aki házasságát követően megtartotta leánykori nevét és gyakran járt „férfiruhákban” – 1855-ben szerzett orvosi diplomát New Yorkban, méghozzá első nőként. A polgárháborúban az északiak oldalán aktívan dolgozott sebészként. A mai napig ő az egyetlen nő, akinek a magas rangú katonai elismerést, a Congressional Medal of Honor kitüntetést adományozták.

• Helen Keller – Az író és aktivista volt az első, aki siketként és vakként főiskolai diplomát szerzett. Keller egészségesen született, de 19 hónapos korában egy skarlátszerű betegség szövődményeként elveszítette hallását és látást. Azt, hogy később képessé vált a kommunikációra, iskolába tudott járni, sőt, könyveket írt, Anne Sullivan tanítónőnek, későbbi bizalmasának köszönhette, aki maga is látássérült volt. Keller nyíltan kiállt a nők, valamint a fogyatékkal élők jogaiért, sőt, neki tulajdonítják a japán akita kutyafajta elterjesztését az Egyesült Államokban.

• Edith Wharton – Amerikai novellista és regényíró, 1920-ban, első nőként kapott Pulitzer-díjat Az ártatlanság kora című regényéért.

• Margaret Bourke-White – A világ első női fotográfusa és háborús fotóriportere már a húszas éveiben igen elismert volt szakmájában, a LIFE magazin 1936-os első számának címlapjához is az ő egyik fotóját választották.

• Junko Tabei – A japán hegymászó 1975. május 16-án ért fel a világ legmagasabb pontjára, a Mount Everest csúcsára, első nőként.