Gyerekkori traumák, amik egy-egy összejövetel során újból felszínre törnek? Rokonok közötti évek óta tartó csendes viszályok, amik már az ebéd előtt terítékre kerülnek? Van erre bárkinek is szüksége? A válasz egyszerű: nincs. Azonban vannak azok a fajta családi hagyományok, események, amiket egyszerűen nem lehet megkerülni. Ilyenkor pedig nagy valószínűséggel robban az a bizonyos érzelmi bomba.
Jó eséllyel minden családnak megvannak a maga szokásai, tradíciói, amik arra hivatottak, hogy a családi kötelékeket még szorosabbá tegyék. Ez derül ki abból, a több mint ötven éven át tartó kutatásból is, ami a Journal of Family Psychology folyóiratban jelent meg. A tanulmány szerint az ilyen családi hagyományok valóban képesek erősíteni a kapcsolatokat, feltéve persze, ha közben mindenki jól érzi magát. Abban a pillanatban azonban, amikor a légkör feszültséggel telivé válik, a béke helyét átveszi a szervezkedés miatti stressz és jön a megfelelési kényszer, a terep szó szerint mérgezővé válik. Mi most a három leggyakoribb családi eseményt gyűjtöttük össze, amik kiváló táptalajt biztosítanak a veszekedésnek, kiborulásnak és a konfrontálódásnak.
Elsőre idillinek tűnik az évenkénti családi utazás gondolata, a filmekben pedig valóban az is. Közösen bérelt tengerparti apartman, vagy egy nagyobb erdei kunyhó, ami csupa mókát és kacagást ígér. Ja, hogy ez a valóság? Akkor nem fognak időben lefeküdni a gyerekek, hogy a felnőttek estébe nyúlóan beszélgethessenek egy pohár bor mellett, nosztalgiázva a régi időkről. Helyette jönnek a konfliktusok: a szülők pihenni akarnak, a fiatalok nonstop programokat szerveznek, a nagyszülők már hajnalban jönnek-mennek és felverik az egész házat, az unokatestvérek egész nap csak lazulnak, ahelyett, hogy segítenének, közben meg a kisgyerekek pörögnek, mert túl sok az inger... és egyszer csak valaki bedob valami múltbéli apró sérelmet, és kitör a káosz.
Annyira szépen hangzik, hogy hetente vagy havonta egy vasárnap a nagyobb családról szól. Egy közös ebéd tele nevetéssel, melegséggel, beszélgetéssel. Azonban sok esetben ezek az alkalmak épp annyira kötelezőek, mint a Szívek szállodájában a pénteki vacsorák. Bár egy fokkal könnyebben átvészelhetőek az előző családi hagyománynál, sok esetben még ez a pár óra is inkább emlékeztet egy érzelmi aknamezőre, mint egy nyugis kulináris élményre. Mivel a családi ebéd vagy vacsora során mindenki szeretné fenntartani a felszabadult jókedv látszatát, előszeretettel repkednek a passzív-agresszív megjegyzések. Ezek pedig garantálják, hogy a desszertnél valaki robbanjon.
Talán ez a családi szokás mind közül a legkimerítőbb. Hamarosan pedig itt a karácsony, szóval ennél aktuálisabb nem is lehetne. Nagymamák, keresztszülők, sógorék... mindenkinek bele kell férnie abba a pár szabad napba. Mondjuk, hogy így ki mikor fog pihenni, arról mélyen hallgat a rokonság. Az ilyen körtúrák végén pedig senki se csodálkozzon, ha a mosoly már csak erőltetve jön. Meghittség? Felejtsd el! Mindenkire jut egy-két óra, és a tényleges együtt töltött idő helyett maradnak a sablon kérdések és a sablon válaszok, rosszabb esetben pedig a nagy karácsonyi veszekedések.
A tradíciók célja az, hogy boldog, közösen megélt pillanatokkal ajándékozzák meg a család tagjait. Abban a pillanatban, hogy nem örömmel indulsz egy ilyen eseményre, ha már nem tölt fel csak lemerít, érdemes újradefiniálnod. Tedd fel magadnak a kérdést, „mit várnál egy ilyen családi találkozótól?”, majd próbáld azt visszacsempészni. Ne félj új családi hagyományokat teremteni, olyanokat, amiben mind jól érzitek magatokat. Hiszen a lényeg az, hogy együtt jól legyetek!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.