2026.10.06.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huA legtöbb szülő ösztönösen szeretné megkímélni a gyerekét a csalódástól, a hibáktól és a veszélyes helyzetektől. Segít, közbelép, tanácsot ad, és előre elhárít mindent, ami szerinte bajt okozhat. Csakhogy ezzel inkább árt, mint segít, hiszen a túlféltett gyerek bizonyos szokásokat felnőttként sem tud majd levetkőzni.
A gyerek nemcsak abból tanul, amit a szülei megmutatnak neki, hanem abból is, amit egyedül próbál ki. Ha minden nehézségtől megóvják, kevesebb lehetősége marad megtapasztalni, hogy képes dönteni, hibázni, majd a hibából továbblépni. Ez pedig felnőttkori viselkedésében is visszaköszön.
forrás: 123rf
- A túlzott szülői kontroll megnehezítheti a gyerek önállósodását.
- A túlféltett gyerekek felnőttként is bizonytalanabbak, és nem tudnak dönteni.
- Akit gyerekként mindig megóvtak a hibáktól és a kockázatoktól, később nehezebben lép ki a komfortzónájából.
- A kontrolláló nevelés összefügghet a szorongással és alacsonyabb önbizalommal.
Így viselkednek a túlféltett gyerekből lett felnőttek
1. Folyton bizonytalanok a saját döntéseikben
Ha gyerekkorodban mindig más mondta meg, mit csinálj, felnőttként is kívülről vársz megerősítést. Mit vegyél fel? Melyik különórát válaszd? Jó ötlet-e elmenni valahová? A szülő természetesen segíthet ezekben, de ha minden döntést ő hoz meg, a gyerek kevésbé gyakorolja az önálló mérlegelést.
Szakemberek szerint az ilyen gyerekből lett felnőttek nehezebben bíznak a saját döntéseikben, és hajlamosak másoktól tanácsot kérni akkor is, amikor maguk is képesek lennének dönteni.
2. Alacsonyabb lehet az önbizalmuk
Furcsán hangzik, de a túlféltés éppen azt veheti el a gyerektől, amivel magabiztosabbá válna: a saját tapasztalatot.
Ha anya vagy apa mindig közbelép, mielőtt a gyerek hibázna, ő nem tapasztalja meg, hogy egy nehéz helyzetet egyedül is meg tud oldani. Pedig a kisebb kudarcok, a próbálkozás és az újrakezdés mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy később bízzon a saját képességeiben.
3. Felnőttként is kerülhetik a kockázatokat
Nem arról van szó, hogy mindenkinek vakmerőnek kell lennie. A problémát inkább az jelentheti, ha valaki már egy kisebb bizonytalanságtól is visszafordul.
A gyereknek ugyanis szüksége van arra, hogy életkorának megfelelő keretek között kipróbálja magát, feszegesse a határait, és megtapasztalja a következményeket. Ha ebben folyton megakadályozzák, később is nehezebben viseli az új helyzeteket.
4. Nehezen hisznek magukban
A túlzottan irányító szülő mellett a gyerek azt tanulja meg, hogy mások jobban tudják, mi a jó neki. Felnőttként ezért akár egy egyszerű döntésnél is szüksége lehet valaki más jóváhagyására.
Ez nem azt jelenti, hogy minden tanácskérés problémás. Sőt, mások tapasztalata sokszor nagyon hasznos. A különbség az, hogy tudsz-e dönteni akkor is, amikor éppen senki nem mondja meg, mit kellene tenned.
5. A világot veszélyesebb helynek látják
Ha a szülők folyamatosan azt üzenik, hogy a külvilág tele van veszéllyel, a gyerek úgy nőhet fel, hogy inkább elkerüli az ismeretlent. Egy új munka, egy költözés, egy konfliktus vagy akár egy önálló utazás is ijesztőbbnek tűnhet, mint amennyire valójában az.
A szülői aggodalom természetes. A kérdés inkább az, hogy a féltés mellett kap-e a gyerek elegendő lehetőséget arra, hogy biztonságos keretek között maga is felfedezze a világot.
Nem az a cél, hogy a gyerek mindent egyedül oldjon meg
A túlféltés és a gondoskodás között fontos különbség van. A gyereknek szüksége van biztonságra, támogatásra és arra is, hogy tudja: baj esetén számíthat a szüleire. Ugyanakkor az önállóságot is gyakorolnia kell.
Néha tehát éppen az a legjobb segítség, ha nem oldod meg helyette azonnal a problémát. Hagyd, hogy gondolkodjon, próbálkozzon, hibázzon, majd újra nekifusson. Így nem azt tanulja meg, hogy a világ veszélyes hely, amelytől mindig meg kell védeni, hanem azt, hogy attól, hogy valami nehéz, még képes megbirkózni vele.
Olvasd el az alábbi cikkeinket is:
