Parasztdiéta: ezért nem voltak kövérek az őseink 100 évvel ezelőtt
2026.01.18.
Őseink napi étrendje teljesen más volt, mint manapság a miénk. A globalizációval megváltoztak táplálkozási szokásaink, ez viszont nem feltétlenül kedvez a diétának és a fogyásnak. Őseink étrendjét követve azonban csak úgy olvadnak le a kilók. Íme az ősi parasztdiéta.
100 évvel ezelőtt teljesen másképp éltek az emberek. A legtöbben a földeken dolgoztak, kemény fizikai munkát végezve és a táplálkozásuk is teljesen más volt. Akkoriban még nem az üzletből szerezték be a húst és a zöldséget, gyümölcsöt az emberek, ahogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek és nassolni valók sem kerültek az asztalra. Talán éppen ez az oka annak, hogy nem volt általános jelenség az elhízás 100 évvel ezelőtt. Őseink parasztdiétáját követve pedig elképzelhető, hogy a diéta manapság is könnyebb lehet. Mutatjuk a részleteket!
Forrás: Shutterstock
Parasztdiéta: emiatt nem híztak el az emberek 100 évvel ezelőtt
Egy évszázaddal ezelőtt az emberek gasztronómiai lehetőségei sokkal korlátozottabbak voltak. Az emberek azt ették, amit megtermeltek vagy amit meg tudtak venni a piacon. Egy román orvos 1895-ben megjelent művében egy teljes fejezetet szentel őseink táplálkozásának, így még ma is tudjuk, hogy miket ettek a paraszti világban. Ezek alapján pedig nem meglepő, hogy nem volt gyakori jelenség az elhízás 100 évvel ezelőtt. Mutatjuk mi volt a titkuk.
A parasztok szegények voltak, ezért a legjobb termékeiket eladták, míg a gyengébb minőségű élelmiszereket maguknak tartották meg. Kenyér helyett például puliszkát ettek, mivel könnyebben elkészíthető volt, a búzából készült kenyeret pedig inkább különleges alkalmakra tartogatták.
A hús ritka luxusnak számított, mivel sok paraszt eladta, hogy megengedhessen magának más szükségleteket. Így tulajdonképpen a mai táplálkozásunk alapköveit (búzaliszt és hús) 100 évvel ezelőtt ritkán fogyasztották. Helyettük olyasmiket ettek, amelyek ma már kevésbé népszerűek, viszont cserében egészségesek és kalóriaszegények.
Forrás: Shutterstock
Ettek például libatopot, podagrafüvet, céklalevelet, hajdinát, kölest, lóbabot, kendermagolajat és jufát. Ezek közöl csak az utóbbi kettő, ami kalóriadús, cserében viszont gazdag ómega-3 és ómega-6 zsírsavban. A többi pedig főleg vadnövény és gabona- vagy hüvelyesféle. Ezek többsége természetes, tápanyagdús és kifejezetten diétabarát, hiszen nagyon kevés kalóriát tartalmaznak.
Emiatt az elhízás gyakorlatilag ismeretlen volt mind az emberek, mind a háziállatok körében, mivel az élelmiszer-fogyasztás korlátozott volt, és a fizikai munka – különösen a mezőgazdasági munka – intenzív volt.
Forrás: Shutterstock
A böjtölés is gyakori volt
A böjt 100 évvel ezelőtt szokásos gyakorlat volt, ugyanis csökkentette az elfogyasztott élelmiszer mennyiségét, amiből amúgy is kevés volt. Ez is rásegített arra, hogy ne hízzanak el az emberek. Ráadásul a paraszti világban sokkal gyakoribb volt a vallásgyakorlás is, aminek kiemelt része a böjt. Így volt olyan időszak minden évben – például a nagyböjt –, amikor az emberek nagyon keveset ettek. Ezek azonban hozzájárultak a vidéki lakosság alultápláltságához.
Miért nem híztak el az emberek a paraszti világban?
Összegezve tehát a paraszti világban nem azért nem híztak el az emberek, mert annyira odafigyeltek volna az alakjukra. Azért voltak soványak, mert nem volt elérhető annyi élelmiszer számukra, a laktató ételeket pedig ünnepekre tartogatták. Ami olcsó volt és elérhető, az pedig kalóriaszegény volt. Mindezt pedig megfejelte a kemény fizikai munka a földeken, ami még ma is jó kardióedzésnek számítana. Őseink idejében talán éppen ezért is alakult ki az a norma, hogy az, aki vékony, az szegény, aki teltebb, az pedig gazdag, hiszen akkor van bőven mit ennie. Bár a kemény mezőgazdasági munkát ma már nem tudjuk kivitelezni, az étrendünkbe beépíthetünk kalóriaszegény elemeket a parasztdiétából, tanulva őseinktől.
Ezeket a cikkeket olvastad már?
