Tanuljunk az oszágoktól, amelyek már régen hőséggel küzdenek! Ezt csinálják másképp

Olaszországban júniustól szeptemberig az iskolák zárva vannak, az irodák üresek, a legtöbb üzlet bezár. Az olasz családok ilyenkor inkább a tengerparton töltik az idejüket, mint a felforrósodott városokban, ahol a hőmérő higanyszála 35 fok fölé kúszik. Ez azonban már nálunk sem ritkaság. Aki teheti, tópartokon, fürdőkben tölti az idejét, vagy éppen elutazik a tengerhez. De mit tanulhatunk mi, magyarok azoktól, akik már évszázadok óta küzdenek a hőséggel?

1. A napi rutint a hőséghez igazítják

Európa déli országaiban a forró nyár megszokott dolog. A napi ritmus ehhez igazodik: kora reggel vagy késő este aktívak az emberek. A közösségi létesítmények, mint például az edzőtermek, már hajnali négykor nyitnak, vagy akár egész éjjel nyitva tartanak. 13 és 17 óra között pedig csend uralkodik az utcákon. A „szieszta” nem a munkamorál hiányának jele, a lakosok magukat óvják ezzel. Az idősek, a terhes nők és a gyermekek számára különösen veszélyes lehet a déli hőség: csökken a vérnyomás, lelassul a vérkeringés, a test folyadékot veszít. Aki sziesztát tart, az a saját egészségét óvja - ezt sajnos a teljesítményorientált társadalmakban tévesen összekeverik a lustasággal.

A déli hőségben légkondicionált helyiségekben találkoznak az emberek a mediterrán országokban, vagy egyszerűen hazamennek aludni; a legtöbb szupermarket bezár, mert úgysem megy senki vásárolni. Az élet este indul újra. Az olasz városok terein 21 órakor gyakran látni olyan családokat, akiknek a gyerekei éppen akkor ébredtek fel a délutáni alvásból.

2. Passzos ruha helyett oversize

Ha a hőmérő 30 fok felett jár, örömmel vesszük elő a rövidnadrágokat, miniszoknyákat. A japán nők viszont oversize ruhákban járnak ilyenkor. Hagyományosan a yukatát viselik, egy pamutból készült nyári kimonót. A hosszú ruha védelmet nyújt a napsugárzás ellen, és megelőzi a megfázást is - a forró kinti hőmérséklet és a légkondicionált terek közötti különbség megterhelő lehet az immunrendszernek. A napernyők (higasa) és a legyezők (uchiwa) nem csupán divatos kiegészítők Japánban, hanem a hőség elleni védekezés fontos eszközei.

Mexikóban és Kolumbiában az emberek sombrerót viselnek. A kalap karimája jó széles, ezért elég nagy árnyékot nyújt a viselőjének. Ehhez világos pamutból vagy lenből készült ruhákat húznak. A len szövet már az ókori Egyiptomban is jó szolgálatot tett, aki ilyen ruhákat viselt, az jobban bírta a meleget.

3. Fűszeres ételekkel a hőség ellen

Belsőleg is segíthetünk a szervezetünknek a keringés tehermentesítésében. Spanyolországban könnyen emészthető, magas víztartalmú ételeket fogyasztanak a nagy melegben - ilyen például a hideg zöldségleves, a gazpacho. Az elektrolitokat tartalmazó joghurtitalok, mint például a bolgár Kiselo mlyako, a török Ayran vagy az indiai Lassi, egyensúlyba hozzák az ásványianyag-háztartást, amely a folyadékvesztés miatt felborulhat.

Indiában, Thaiföldön és Vietnamban viszont az emberek egy teljesen más módszert alkalmaznak. Nagyon csípős ételeket fogyasztanak, így saját testükön belül hoznak létre egyfajta "légkondicionálót": a chilitől is izzadunk, a nedvesség a bőrön keresztül elpárolog, ez pedig lehűti a testet. Ugyanezt a módszert alkalmazzák az arab világban is, csakhogy a csípős ételek helyett forró mentateát fogyasztanak. A hideg ételekkel és italokkal azonban óvatosnak lenni, ha ilyeneket fogyasztunk, akkor a szervezet azt a jelzést kapja, hogy magának kell hőt termelnie.

4. Igyunk sokat, de ne alkoholt!

Fontos azonban az is, hogy mit nem szabad fogyasztunk hőségben: a június közepén megrendezett párizsi Fête de la Musique idején a városban alkoholfogyasztási tilalmat rendeltek el, hogy tehermentesítsék a mentőszolgálatokat. A tragikus 2003-as hőhullám óta Párizs minden nyáron riadókészültségben van. Jól működtetik az Extrema alkalmazást, amely a város hűsölésre alkalmas helyeit mutatja meg: árnyékos parkokat, légkondicionált helyiségeket, templomokat, múzeumokat, könyvtárakat jelöl. A városban emellett több száz ivókút található, ahol bárki ingyenesen töltheti meg a kulacsát. 
Az olasz nagyvárosokban is találhatók öntöttvas kutak. Igaz, sokan nem jönnek rá, hogyan is kell használni ezeket: a legtöbb turista a száját közvetlenül a nyíláshoz tartja, pedig az ujjaival el kellene zárnia azt, hogy a víz sugárban felfelé spricceljen.

Ebben a videóban is azt mutatják be, hogyan élik túl a nagy meleget Rómában: 

Ezeket olvastad már?