A munkahely világa folyamatosan változik, amelybe minden új generáció más szemlélettel érkezik. Az idősebbek gyakran érzik úgy, hogy a fiatalabbak nehezebben illeszkednek a régi keretek közé, miközben a pályakezdők szerint éppen a régi rendszerek elavultak. A Z generáció körüli vita is erről szól: vajon tényleg nehezebb velük az együttműködés, vagy csak másképp gondolkodnak a munkáról?

Forrás: Shutterstock
Céltábla tüzében a Z generációs karrierút
Egyre gyakrabban hallani a fiatalokra panaszkodó munkatársakat. Sokan úgy vélik, egyszerűen képtelenség együtt dolgozni a Z generációsokkal. Ez leginkább annak köszönhető, hogy túlzott elvárásokat támasztanak, képtelenek elviselni a kritikát, nem akarják elsajátítani a vállalati kultúrát és túlzott önbizalommal, de jóval kevesebb tudással szeretnék átugrani a szamárlétra bizonyos fokait. Alison Green munkaügyi szakértő a YourTango magazinnak elmondta, hogy a generációs különbségekből fakadóan ezek egy része jogos panasz, de a valóság ennél jóval árnyaltabb. Nem lustaságról vagy önteltségről van ugyanis szó, hanem arról, hogy a Gen Z egészen más környezetben nőtt fel, és a pandémia miatt kimaradtak azokból a tapasztalatokból, amelyek korábban természetesek voltak az első munkahely előtt.
Mi a Z generáció egyik legnagyobb kihívása a munka világában?
Az 1997 és 2012 között születettek, vagyis a Gen Z sokszor kapja meg, hogy lusta és túlérzékeny. Világszerte egyre többen panaszkodnak arra, hogy szinte lehetetlen velük együtt dolgozni. Vajon tényleg ennyire nehéz a helyzet, vagy csak az idősebb generáció esik túlzásba? Alison Green szerint a legfontosabb tényező a pandémia, ami épp akkor forgatta fel a világot, amikor a Z generációsok nagy százaléka belépett volna a munka világába. A COVID miatt elmaradtak a nyári diákmunkák, a gyakornoki állások, részmunkaidős tapasztalatok, pedig ezek rendkívül fontosak ahhoz, hogy valaki kicsiben megtanulja, hogyan is működik egy munkahely. Így fordulhat elő, hogy rengeteg fiatal az első komoly állásába úgy csöppen bele, hogy gyakorlatilag nulla korábbi munkahelyi rutinja van.

Forrás: Shutterstock
Ráadásul sokan online kezdtek dolgozni, home office-ban, ami teljesen más élmény, mint a klasszikus irodai közeg. A valódi munkahelyi szocializáció így elmaradt. Ráadásul a szülők felelőssége is ott sorakozik. A Gen Z tagjainak java részét ugyanis túlféltő X generációsok nevelték, akik nem adtak elég teret az önállóságuknak. Most ennek isszuk a levét.
A szakértő szerint ahelyett, hogy kiemelnénk a Z generációsok hiányosságait, és egyszerűen hibaként könyvelnénk el, érdemes lenne tudatosan segíteni őket.
Lássunk néhány példát arra, hogy miként lehet áthidalni a generációs különbségeket
Amit a munkáltatók tehetnek:
- Mentorprogramok – legyen, aki átadja a tapasztalatot.
- Vegyes csapatok – párosítsuk a juniorokat a tapasztaltabbakkal.
- Strukturált betanítás – ne maradjon ki az alapok pótlása.
- Türelem – idő kell, hogy belerázódjanak.
Amit a Z generáció tagjai tehetnek:
- Ne féljenek kérdezni, tanulni, visszajelzést kérni.
- Fogadják el, hogy a munkahelyi rutin nem megy egyik napról a másikra.
- Legyenek nyitottak az építő kritikára, és fogadják el, hogy a tapasztalathoz idő kell.
Összességében tehát nem igaz, hogy a Z generáció nem akar dolgozni. Sokkal inkább arról van szó, hogy kevesebb lehetőségük volt belenőni a munkahelyi kultúrába, és most egyszerre kell mindent pótolniuk. A kritika részben jogos, de a megoldás nem a szigor és az ostor, hanem a kölcsönös megértés és a tudatos támogatás.


