2026.02.06.
Egy jó e-mail megírása három összetevős: magabiztos, udvarias és lényegre törő. Azonban bizonyos gyakori kifejezések, mondatok ezt gyorsan megtorpedózzák. A netikett segít a bakik elkerülésében.
Egy e-mail megfogalmazása nem mindig egyszerű. Eltérő illemszabályok, ráadásul kevésbé személyes, mint egy kézzel írott levél, így kevésbé adunk a netikettre. Pedig egy online levél megírásakor is be kell tartani az etikettet. Annak érdekében, hogy ne legyünk elveszve, mint kedvenc zoknink másik párja, összeszedtük az e-mailekben gyakran szereplő mondatokat, amik valójában roppant sértőek.
Forrás: Getty Images
Netikett az e-mailekben
- Bizonyos, e-mailekben gyakran használt kifejezések aláássák hitelességünket, hozzáértésünket.
- A netikett segít alternatív megfogalmazást találni a suta mondatok helyett.
Mi az a netikett?
A netikett a net és etikett szavak összevonásából született, mely a digitális kommunikáció illemtani kódexe. Mivel az internet és közösségi média világában minden gyorsan változik, a netikett szabályai is folyamatosan bővülnek, de alapelemei örök érvényűek.
Ezt az 5 mondatot soha ne írjuk e-mailekben
A listát minden bizonnyal még ki lehet egészíteni, azonban ezek azok a szókapcsolatok, mondatrészek, amik szinte minden levélben fel-feltűnnek.
1. „Ez így jó lesz?”
Süt róla a profizmus hiánya, a megtestesült határozatlansági névelő. Amennyiben az a célunk, hogy komolyan vegyenek minket, akkor minden hasonló megfogalmazás kerülendő. Ha kíváncsiak vagyunk kollégánk, barátunk véleményére egy feladatról, így érdemes az e-mailben tudtára hozni: „Örömmel venném észrevételeidet, gondolataidat a dologról.”
2. „Elnézést, amiért zargatlak”
A netikett alapján élből két probléma van az ehhez hasonló megfogalmazással. Egyfelől, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az illető elfoglalt, eleve minek írunk neki? Másfelől ezek a kifejezések bizonytalanságot, bizalom hiányát sugallják, mintha eleve vesztes csatába indulnánk.
Udvarias, mégis határozott alternatíva lehet, ha egyszerűen megkérdezzük, hogy van az illető, így biztosítjuk afelől, hogy fontos számunkra az ideje, de nem leszünk meghunyászkodók.
3. „Ha nem bánod, meg tudnád csinálni…”
Ez épp ellentétes az előző ponttal: tisztában vagyunk vele, hogy a címzett elfoglalt, hogy kérésünk plusz teher neki, de tudatosan nem veszünk róla tudomást. Nincs is ezen mit ragozni, ha tudjuk, hogy nem ér rá, fölösleges plusz kérésekkel bombázni.
4. „Ahogy azt a legutóbbi e-mailben írtam”
Ez az elsőre ártatlannak tűnő emlékeztető dekódolva valójában azt jelenti, hogy a címzettből még annyit sem nézünk ki, hogy egy levelet elolvasson. Mikroagresszióként foghatják fel, mi pedig fellengzősnek, rámenősnek tűnhetünk, ami nemcsak munkahelyen, de magánlevélben sem túl előnyös. Legjobb, ha annak tudatában fogalmazzuk meg a levelet, hogy az illető elolvasta, ha valami zavaros lenne neki, jószerivel utánanéz a dolgoknak, vagy megkérdez minket.
5. „Valószínűleg elfoglalt vagy”
A netikett szakértők réme. Ez az elsőre előzékenynek tűnő kifejezés valójában megalázkodó, eleve vesztes helyzetben tüntetjük fel magunkat, ráadásul még az üzenet címzettje helyett is dönteni próbálunk. Azt sugallja, hogy passzívak, erőtlenek vagyunk, akivel nem érdemes üzletelni. Helyette inkább kérdezzünk rá, hogy mikor érne rá kérésünkkel foglalkozni, ami anélkül udvarias, hogy saját magunkat degradálnánk.
Az e-mailes illemtan alapjai
Legyen akár munkahelyi, akár privát üzenet, a hitelesség, határozottság fontos, hogy elérjük a célt. Egy rosszul megfogalmazott mondatot mikroagresszióként érzékelhetnek, ami komoly problémát okozhat, de bizonyos alternatívák beiktatásával mindezt kivédhetjük.
Ismerd meg további cikkeinket a témakörben:
