„Nem akartam gyereket, de nem mertem kimondani” – Végül egy vacsorán tört ki minden


Sokáig azt hitte, hogy vele van a baj. Hogy valami hiányzik belőle. Abból, amit mások olyan magától értetődően éreznek: a gyerekvállalást.

„Sok éven át nem volt saját pénzem, nem volt valódi szabadságom. Mindig függtem valakitől: főbérlő, szülők, főnök. Egyik hónapról a másikra éltem. Most először élem meg, hogy amit keresek, az tényleg az enyém is marad. Hogy nem kell minden forintot beosztani, és végre elkezdhetek valamit önmagamért felépíteni.”
A fiatal nő tizenévesen súlyos evészavarral küzdött. Orvosi segítség nélkül ráncigálta vissza magát az élők sorába. Az aszott, sárgás, pergamenszerű bőre lassan kezdett újjáéledni, a haja visszanőtt, és bár a látása részben károsodott, élt. És azóta is tanulja, hogyan legyen békében és szeretetben a saját testével.
„Tudom, hogy a várandósság ajándék, de bennem ott van a félelem: mi lesz, ha gyerekem is örököl valamit ebből a beteges hajlamból, ebből az anorexia nervosának nevezett őrületből. Mert bizony rettegnék attól, hogy ugyanazt a harcot kell majd megvívnia, amit nekem” – írta.
A nő a bejegyzésében azt is bevallotta, hogy öt évvel a házasságkötése után, egy vacsora közben mondta el a férjének az igazat.
„Már nem tudtam tovább színészkedni és azt hazudni, hogy nem szedem a tablettát. Éveken át titkoltam az igazságot, és egyszeriben úgy éreztem, a férjem megérdemli az őszinteséget. Elmondtam a félelmeimet, soroltam az indokaimat, és már nem akartam mást, csak azt, hogy amit tőlem nem kaphat meg, más megadhassa neki.”
A férje nem kiabált és nem próbálta meggyőzni a gyermekvállalás szépségeiről. Mindketten tudták, hogy ez nem egy hirtelen döntés volt, hanem valami, ami régóta ott volt köztük kimondatlanul.
„Másnap reggel ott csillogott a konyhaasztalon a férjem karikagyűrűje a kihűlt kávé mellett. Csendben lezárult valami, amit eddig közös utunknak hittünk. Rá egy másik élet vár, rám pedig az, hogy valahogy megpróbáljam egy kicsit szeretni azt a testet, amelyben élek. Talán egy gyermeket mentettem meg ezzel attól, hogy rossz helyre szülessen.”



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.