Rettegsz a konfrontációtól és kerülöd a konfliktushelyzeteket? A pszichológia szerint erre utal
2026.04.09.
Te is ösztönösen hátralépsz, amikor feszültséget vagy vitát szimatolsz? Mintha a konfliktus szó hallatán belül egy hang rögtön azt ismételgetné: „na, én ebből inkább kimaradok"? Ez nem gyengeség, de érdemes foglalkozni vele, mert a konfliktushelyzetek kerülése hosszú távon súlyos pusztítást okozhat a lelkedben. Eláruljuk, mi húzódik a háttérben ilyenkor és azt is, hogyan állj ki magadért.
A konfliktuskerülés sokkal inkább egy tanult minta, ami lehetővé teszi, hogy mielőbb biztonságban érezhesd magad. Ha gyerekkorodban szokszor tapasztaltál vitákat és egyéb konfliktushelyzeteket, szép lassan kialakul benned, hogy az ilyesmi veszélyes.
Forrás: 123rf.com
Ez állhat a konfliktushelyzetek kerülésének hátterében
- Fontos számodra, hogy másokat ne bánts meg, ezért inkább háttérbe szorítod a saját igényeidet.
- Attól tartasz, hogy ha kiállsz magadért, abból csak rosszul jöhetsz ki.
- Nem mindig a hallgatás a biztonságos – a konfliktusokba való beleállás, a jó érvelés és az asszertív kommunikáció igenis fejleszthető.
Honnan ismerhető fel, ha valaki konfliktuskerülő személyiség?
Harriet B. Braiker klinikai pszichológus, aki kifejezetten a túlzott megfelelési kényszert, a jókislány-szindrómát és konfliktuskerülés okait kutatta 2001-es The Disease to Please könyvében részletesen választ ad a kérdésre. Úgy véli, hogy a konfiktuskerülő személyiségre az alábbiak jellemzőek:
1. Akkor is igent mondasz, amikor legbelül toporzékolva nemet szeretnél.
2. A mestere vagy a kellemetlen beszélgetések és találkozók halogatásának, mert legbelül reméled, hogy a dolgok majd maguktól megoldódnak.
3. Van úgy, hogy nyomdafestéket nem tűrő stílusban, kiabálva vagy épp sírva, elmondanád a sérelmeidet a kollégáidnak, csakhogy te inkább lenyeled a keserű és dühös gondolataidat, minthogy kifejezésre juttatnád.
4. Egyfelől nyuszi vagy, és félsz attól, hogy konfrontáció esetén sarokba szorít az ellenfél, másrészt erősen hiszel abban, hogy értelmetlen felszólalni, hiszen még károd is származhat belőle. Nem csak nyuszi vagy, de valószínűleg magas az érzelmi intelligenciád is, épp ezért tartasz attól, hogy megbántasz másokat.
5. Nehezen húzol határokat, és sokszor mások igényeit helyezed a sajátod elé, ami előbb-utóbb kiégéshez vezet. Kívülről békésnek, alkalmazkodónak tűnsz, belül viszont gyűlhet a feszültség. Amikor pedig nálad is elpattan a húr, mindenki frászt kap, mondván, a fene gondolta, hogy te ekkora egy vadállat vagy.
Forrás: 123rf.com
Jobb, ha tudod: a kimondatlan dolgok nem tűnnek el, csak átalakulnak
A betegség a lélek visszajelzése. Az elfojtásaid idővel átalakulnak frusztrációvá, verbális vagy fizikai agresszióvá és olyan pszichoszomatikus tünetekké, mint például cukorbetegség vagy daganat. Ráadásul a környezeted idővel rájön, hogy simán piszkálhat, te úgysem emeled fel a hangod.
Ez kicsit olyan, mintha önként vállalnád, hogy hülyének néznek. Komolyan ezt akarod? Aligha.
Miért tűnik biztonságosnak a konfliktushelyzetek kerülése?
Mert rövid távon valóban biztonságos elbújni és nem vállalni a véleményed, csakhogy ez a biztonságbuborék nem más, mint illúzió.
A jó hír az, hogy beleállni a konfliktusba tanulható
Ez persze nem azt jelenti, hogy írsz egy listát és sorra fennhangon kiosztasz mindenkit, aki mostanság megbántott, kritizált vagy túlórát sózott a nyakadba. Marshall B. Rosenberg, az erőszakmentes kommunikáció gyakorlatának megalkotója azt állította és tanította, hogy amennyiben nem a másikat hibáztatod, hanem a saját érzéseidről beszélsz, a konfliktus békésen megoldódhat.
Tehát nem azt mondod, hogy „te mindig rám pakolod a munkát”, hanem inkább így fogalmazol: „amikor plusz feladatot kapok, feszült leszek, mert sok már a dolgom. Meg tudjuk ezt beszélni?” Ez az úgynevezett asszertív kommunikáció lényege.
Rosenberg szerint az emberek sokkal nyitottabban reagálnak, ha nem támadva érzik magukat. Így nagy az esélye, hogy meg akarják érteni, mi zajlik benned.
Ne hagyd magad, ne légy nyuszi. Új technikákat megtanulni sosem késő, ha az életedről és a komfortérzetedről van szó.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
