Miss és Mrs? Szeretőnek lenni a történelemben bonyolultabb volt, mint hinnénk


A mai, monogámiát preferáló világban egy szerető megítélése igencsak kétes lehet, ám ha visszatekintünk a múltba, egy sokkal árnyaltabb kép rajzolódik ki. Ezt az a tény is remekül illusztrálja, hogy a Miss és Mrs szavak is a szerető angol megfelelőjéből, a mistressből származtak. Társadalmi berendezkedés, státusz, a szerelem aktuális filozófiai értelmezése mind befolyásolta, milyen is volt szeretőnek lenni. Írásunkban ebbe a megosztó témába nyújtunk betekintést!

Különös, de a szerelem csak a 20. század eleje óta alapja a házasságnak; egészen addig gazdasági-társadalmi érdekek alapján léptek oltár elé, egészen a legalacsonyabb körökig. Egy ilyen világban a szerető fogalma sem volt olyan olyan pejoratív, és a szerető tartását sem ítélték el, a férfiak körében legalábbis. Az egyház ugyan mélyen elítélte a házasságon kívüli kapcsolatokat, azonban ahogy fentebb haladunk a társadalmi ranglétrán, szerető tartása egyre elfogadottabbá vált. Az újkorban és középkorban szinte már elvárás volt egy uralkodótól, hogy felesége mellett királyi szeretőt tartson.
Egy uralkodó kitartottja pedig komoly befolyást gyakorolhatott az udvarban. Az olyan híres szeretők, mint Madame Pompadour, Boleyn Anna vagy épp Wallis Simpson mind más vágányra terelték a történelem menetét.
Ugyanakkor egy házasságon kívüli kapcsolat a nők számára szigorúan tiltott volt: ha egy házas asszony szeretőt fogadott, hirtelen a társadalom perifériáján találta magát. Mivel a genetikai vizsgálatok megjelenéséig a gyereknek csak az anyja volt biztos, a nőktől elvárás volt a szűzies, visszafogott életmód, hogy ne legyenek komoly öröklési problémák. A jogtörténet ilyetén alakulása vezetett oda, hogy a női szerepek ilyen különösen alakultak. Ha egy szerető kiesett ura kegyeiből, szintén a társadalmi ranglétra alagsorába zuhant.
Az, hogy mennyire ellentmondásos volt szeretőnek lenni a történelem folyamán, a Mrs és Miss szavak eredete a legjobb példa. Ugyanis a két kifejezés a ’mistress’ tőre vezethető vissza, mely szeretőt, házasságon kívüli kapcsolatot jelent. Csakhogy ez a kifejezés, melyet a franciából kölcsönzött a szigetország népe, eredetileg női mestert jelentett, ami a Mr szó alapját képező 'master' párja.
Egy ideig a háztartást irányító, tiszteletre méltó nőt jelentő kifejezés a 15. században kezdte felvenni az szerelemhez köthető jelentéstartalmat, ami az ártatlan udvari szerelemhez volt köthető. A 18. században az idősebb, hajadon nőket illették a Mrs (mistress) kifejezéssel, mintegy udvariasságból, hogy a házas asszonyokkal kerüljenek egy státuszba. Mai, pejoratív jelentését a 18-19. században vette fel, amikor egy házas férfival hosszú távú szexuális kapcsolatot fenntartó nőkre alkalmazták.

No, de hogy jön ide a Miss és Mrs kifejezés? Különös, de a negatív konnotáció mellett a kifejezés egy másik úton továbbra is haladt a tisztesség útján. Ahogy az ipari forradalom nyomán megindult az urbanizáció és egyre több iparos jelent meg, a mistress rövidítéséből származó Mrs-t elkezdték az üzletasszonyokra használni, akik saját jövedelemmel rendelkeztek. Az már a 19. századra datálható, amikor az előtagot házas nőkre kezdték alkalmazni, amivel a korabeli dzsentrik kívánták megkülönböztetni magukat a növekvő polgárságtól; az évszázad közepére vált a házas asszonyok általános jelölésévé.
Erre azért is volt szükség, mert Anglia volt korábban az egyetlen ország Európában, ahol a nő rutinszerűen felvette férje vezetéknevét.
A Miss eredete még ennél is érdekesebb, tudniillik a hajadonokat korábban jelölték megkülönböztető jelzéssel, mint a házasságban élőket. 1740-ig a rövidítés a kétes hírű félvilági nők jelölésére szolgált, ám egy újságcikkben a hajadon lányokat és idősebb nőket jelölték vele.
A fenti nyelvészeti kitekintés nemcsak a szeretők, hanem általánosan a nők társadalmi helyzetének változásait is szépen illusztrálja. Egy kezdetben nagy tisztességet jelentő cím több ágra szakadt és a botrányos szeretők mellett a házas, illetve hajadon nők megnevezésére szolgált angol nyelvterületen.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.