2026.09.26.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huAmikor rezzenéstelen arccal közli, hogy ő bizony hozzá sem nyúlt a sütihez, miközben a csokoládé a szája szélén virít, könnyű rögtön rávágni, hogy hazudik a gyerek. Ez azonban nem feltétlenül rosszalkodás: a kutatások szerint a tudatos füllentéshez olyan összetett gondolkodási képességekre van szükség, amelyek fokozatosan fejlődnek ki.
A tudatos megtévesztéshez a gyereknek fel kell ismernie, hogy a másik ember nem ugyanazt tudja, amit ő. Ez a pszichológiában a theory of mind, vagyis a másik ember gondolatainak, szándékainak és tudásának megértése. Tehát, a gyerek hazugsága akár a fejlődés része is lehet, amit például úgy vizsgálnak, hogy a gyereknek elmesélnek egy történetet: egy szereplő eltesz valamit, majd kimegy a szobából, és közben valaki máshová rakja az adott tárgyat. Ezután megkérdezik a gyereket, hol fogja keresni az eredeti szereplő. A helyes válaszhoz meg kell értenie, hogy a másik ember még nem tudja azt, amit ő már tud. A klasszikus teszteket a legtöbb gyerek nagyjából négyéves korára oldja meg megbízhatóan.
Forrás: 123rf
Hazudik a gyerek? Akár jó jel is lehet
- A kisgyerekek első füllentései a fejlődés természetes részei lehetnek.
- A tudatos megtévesztéshez meg kell érteniük, hogy mások nem ugyanazt tudják, amit ők.
- Ehhez többek között önkontrollra, memóriára, tervezésre és fejlett nyelvi készségekre van szükség.
- Egyes kutatások szerint már két és fél éves korban megjelenhet a perspektívaváltás korai formája.
- Hároméves kor alatt azonban nem minden valótlanság számít tudatos hazugságnak.
- A hazugság önmagában nem bizonyítja, hogy egy gyerek intelligensebb, de bizonyos esetekben összetett gondolkodási képességek fejlődését jelzi.
Már két és fél évesen is meglephetnek
Egy szingapúri kutatócsoport 140 két és fél éves gyerekkel végzett kísérletet, amelyben leegyszerűsítették ezt a feladatot. A gyerekek közül többen helyesen oldották meg a tesztet, ami arra utal, hogy a perspektívaváltás bizonyos elemei már ebben az életkorban is megjelenhetnek.
Fontos azonban, hogy ebből nem következik: minden két és fél éves gyerek ugyanolyan fejlett ezen a téren. A kutatók eredményeit más szakértők is vitatták, és felmerült, hogy a kicsik részben megtanult válaszstratégiát alkalmaztak.
A füllentéshez több minden kell
Ahogy nő a gyerek, egyre ügyesebben tudja fenntartani a kitalált történeteket. Ehhez egyszerre kell működnie több képességnek: tudnia kell, mit tud a másik ember, közben vissza kell tartania az igaz választ, emlékeznie kell arra, mit mondott korábban, és úgy kell alakítania a történetet, hogy az később is megállja a helyét. A nyelvi fejlődés szintén fontos szerepet játszik.
Ezért a hazugság bizonyos életkorban már valóban összetett gondolkodási folyamat eredménye lehet. Ettől azonban még nem lesz automatikusan „okosabb” az a gyerek, aki ügyesebben füllent.
Hároméves kor alatt ne ítéld meg túl gyorsan
A legkisebbeknél különösen fontos, hogy ne tekints minden valótlanságot tudatos hazugságnak. Egy 2022-es kutatásban 252 két és fél éves gyereket vizsgáltak, és kiderült, hogy a kicsik egy része akkor is állított valamit, amikor az nem felelt meg a valóságnak – akár úgy is, hogy korábban megtett valamit, majd letagadta, akár úgy, hogy olyasmit állított, ami valójában meg sem történt.
A kutatók szerint ezek a válaszok gyakran még spontán reakciók, nem pedig tudatosan felépített megtévesztések.
Úgyhogy ha a kicsi legközelebb füllenteni kezd, nem feltétlenül kell azonnal megijedned. A hazugság persze nem kívánatos viselkedés, de az első füllentések mögött egy olyan gondolkodási képesség fejlődése is állhat, amely később egyre összetettebbé válik.
Olvasd el az alábbi cikkeinket is:
