Így tudhatod biztonságban gyermekedet a nyári szünet ideje alatt

Ajánlatos minél hamarabb, lehetőleg már alsó tagozatosként hozzászoktatni gyermekeinket ahhoz, hogy önállóan ellássanak kisebb-nagyobb feladatokat, rövidebb időszakokra egyedül maradjanak otthon, vagy elmenjenek a közeli boltba. Tízéves kor körül valószínűleg már elég érettek lesznek ahhoz, hogy a távollétünkben is megállják a helyüket.

Ha nem tudjuk kire bízni gyermekünket, és kénytelenek vagyunk egyedül hagyni otthon őket, szánjunk időt arra, hogy több ízben felhívjuk a figyelmüket a lehetséges veszélyekre és azok elhárítási módjaira.

• Legyen alapszabály, hogy senkinek ne nyissanak ajtót a gyerekek!
• Idejében tanítsuk meg a gyerekeket a helyes közlekedés szabályaira! Legyen számukra természetes, hogy szétnéznek, mielőtt lelépnek az úttestre! Ha biciklivel közlekednek, tanítsuk meg őket a KRESZ alapjaira, ismerjék fel az elsőbbségadás kötelező és a STOP-táblát, legyenek tisztában azzal, hogyan kell jelezniük kanyarodási szándékukat, hol, kinek kell megadniuk az elsőbbséget! Ha bizonytalanok vagyunk a közlekedési szabályokban, ne szégyelljük segítségül hívni az internetet, egy KRESZ-könyvet vagy egy ismerős autósoktatót!

• Nagyobb gyerekek szívesen töltik strandon, vízparton a meleg nyári napokat. Felnőtt felügyelete nélkül ne engedjük őket vízközelbe! Mielőtt bárkire is rábíznánk gyermekünket, szánjunk rá néhány hetet, hogy elvisszük úszótanfolyamra, hogy biztonságosan tudjon úszni! Kérjük meg a gyerekeket, hogy ne csak magukra, hanem egymásra is figyeljenek, és azonnal szóljanak egy felnőttnek, ha azt látják, hogy egy társuk bajba került!
• Egy telefont hagyjunk otthon nekik, és tanítsuk meg őket, hogyan tudnak elérni minket, és hogyan tudják hívni vészhelyzet esetén a mentőt, a rendőrt vagy a tűzoltót! Vegyük végig velük, mit kell mondaniuk a telefonban, hogyan kell bemutatkozniuk, és elmondaniuk, hol laknak, és milyen veszélyhelyzet áll fenn!
• Ha emeletes házban lakunk, az ablakokra, erkélyajtókra szereltessünk fel zárat! Nem is hinnénk, de rendszeresen előfordulnak olyan esetek, amikor gyerekek esnek ki panelházak ablakából.
• Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy víz nem kerülhet elektromos készülék közelébe!
• A konyha igazán veszélyes terep, a háztartási balesetek jókora hányada itt történik. Ha lehetőség van rá, az ételt ne a tűzhelyen, hanem a mikróban melegíttessük a gyerekekkel, hiszen az magától kikapcsol, ha melegítés közben valami elvonja a gyerek figyelmét, és elfeledkezne róla! Ha a forró étel megégeti a bőrét, tegye folyó hideg víz alá a sérült testrészt, utána hívjon egyből minket vagy a mentőket!

• Csak tompa élű kést hagyjunk elől a gyerekeknek! Hangsúlyozzuk ki, hogy az üveg- és porcelántárgyak könnyen eltörnek, és elvághatják a kezüket vagy a lábukat! Tanítsuk meg nekik, hogy ha ez megtörténik, óvatosan jöjjenek ki a szilánkok közül, húzzanak papucsot, és egy seprűvel óvatosan söpörjék egy helyre a törmelékeket, nehogy belelépjenek! Ha lehetőségünk nyílik rá, írassuk be gyermekeinket elsősegély-tanfolyamra, hogy az egyszerűbb háztartási sérüléseket el tudják látni! Nemcsak a saját, hanem kisebb testvérük vagy a nagyszülők, szülők egészsége védelmében is jelentős, akár életmentő hatása lehet egy-egy begyakorolt cselekvéssornak.
• Tegyük olyan helyekre a vegyszereket, amelyekhez gyerekek nem férnek hozzá! No meg a létrát, amellyel bármilyen magasra pakolt veszélyforrást (vegyszert, éles eszközöket, stb...) elérhetnek!
• Ha kertes házban lakunk, csak akkor engedjük ki a gyerekeket az udvarra, ha nincs (fedetlen) medencénk! A kerti kisgépeket és éles szerszámokat tartsuk olyan helyen, amit zárni lehet, a kulcsot pedig tartsuk magunknál! A gyerekek elképesztő mutatványokra képesek, ha valamit el akarnak érni.
• Ha beszorítottuk csemetéinket a négy fal közé, nagy valószínűséggel a tv vagy a számítógép előtt gubbasztva fogják tölteni a napot. Különféle szűrőprogramokkal tartsuk kordában, hogy milyen tartalom juthat el hozzájuk! Internetes zaklatók, pedofilok vagy néhány megfélemlítő iskolatárs mind veszélyt jelenthet. Korlátozzuk a képernyő előtt töltött idő mennyiségét! Amikor hazaérünk, beszéljük meg közösen, hogy milyen tartalmakkal találkoztak! Segítsünk nekik feldolgozni a képi ingereket vagy az esetleges lelki sérelmeket!

Szánjunk időt arra, hogy kiépítsünk egy olyan bizalmi légkört a gyerekeinkkel, amely lehetővé teszi, hogy hozzánk forduljanak, ha bizonytalanok egy helyzet helyes megítélésében, vagy ha bajba kerülnek. Tudják, hogy számíthatnak ránk! Hisz a szüleik vagyunk, és nekünk ők a legfontosabbak.