Az apa nem mehetett be, de a belügyminiszter igen – Döbbenet, hogy születtek a királyi babák


Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huA királyi család életének szinte minden fontos mérföldkövéhez kapcsolódnak tradíciók, és természetesen egy új baba születése sem kivétel. A brit uralkodóház történetében volt idő, amikor a leendő apát nem engedték be a szüléshez, a belügyminiszternek viszont ott kellett lennie. A királyi gyerekek születése körüli szabályok közül azóta jó néhány eltűnt, más hagyományok azonban ma is tovább élnek.

A brit királyi család történetében sokáig teljesen természetes volt, hogy a gyermekek nem kórházban, hanem valamelyik királyi rezidencián jöttek világra. II. Erzsébet királynő 1926-ban nagyapja londoni otthonában, a Mayfair negyedben található Bruton Street 17. szám alatt született.
Később ő maga is folytatta a hagyományt: Károly király, András herceg és Eduárd herceg a Buckingham-palotában, Anna hercegnő pedig a Clarence House-ban született. Éppen Anna hercegnő volt az, aki később szakított ezzel a tradícióval. Gyermekeit már a londoni St Mary's Hospitalban hozta világra. Az intézmény privát Lindo Wing szárnyában később Vilmos és Harry herceg, majd György herceg, Sarolta hercegnő és Lajos herceg is megszületett.
Mai szemmel talán ez az egyik legmeglepőbb szokás. A leendő apák hagyományosan nem lehettek jelen gyermekük világrajövetelénél. Amikor II. Erzsébet Károlyt várta, Fülöp herceg sem tartózkodhatott mellette a hosszú, mintegy 30 órás vajúdás alatt: az idő egy részét úszással és fallabdázással töltötte.
Később ez is megváltozott. Vilmos herceg például már jelen volt mindhárom gyermeke, György, Sarolta és Lajos születésénél.
Miközben az apát egykor távol tartották, egy egészen váratlan személynek helye volt a szülésnél: a brit belügyminiszternek. Jelenlétével hivatalosan tanúsítania kellett, hogy valóban a megfelelő gyermek született meg. A hagyomány a 17. század végére vezethető vissza, amikor II. Jakab király és Mária királyné fiáról azt terjesztették, hogy valójában egy másik csecsemőt csempésztek a helyére.
II. Erzsébet 1926-os születésekor még jelen volt a belügyminiszter, de a szokás nem sokkal később megszűnt.
A palota rendszerint hivatalosan bejelenti a várandósságot, és azt is közli, nagyjából melyik hónapban várható a baba érkezése. A pontos dátum és a gyermek neme azonban hagyományosan magánügy marad.
György herceg, Sarolta hercegnő és Lajos herceg nemét is csak a születés után tudhatta meg a nyilvánosság. A hírek szerint Vilmos és Katalin maguk sem akarták előre megtudni, fiú vagy lány érkezik.
Harry herceg és Meghan ezzel szemben eltért a hagyománytól: 2021 márciusában, Oprah Winfrey-nek adott interjújukban elárulták, hogy második gyermekük kislány lesz.
A királyi babák általában három vagy négy keresztnevet kapnak, amelyek között gyakran generációk óta használt családi nevek szerepelnek.
Sarolta hercegnő teljes neve például Sarolta Erzsébet Diána: második neve II. Erzsébet királynő, harmadik neve Diana hercegné előtt tiszteleg. György herceg az Sándor és Lajos, míg Lajos herceg az Artúr és Károly neveket kapta további keresztnévként.

Harry és Meghan más utat választott első gyermeküknél: Archie második neve Harrison lett, amely szó szerint Harry fiára utal.
A modern technológia természetesen a palotába is betört, így az örömhírt ma már a közösségi médiában és hivatalos közleményekben is nyilvánosságra hozzák. A régi ceremóniák egy része azonban megmaradt.
György, Sarolta és Lajos érkezését például Tony Appleton városi kikiáltó is kihirdette a Lindo Wing lépcsőjén.
A kikiáltók szerepe még a középkorból ered, amikor az emberek jelentős része nem tudott olvasni. A Buckingham-palotánál hagyományosan egy állványon is elhelyezik a hivatalos közleményt, amely tartalmazza többek között a gyermek nemét, súlyát és születési idejét. Régebben ezt kézzel írták, az orvosok aláírták a kórházban, majd autóval vitték a palotához.
Az új családtag érkezését ágyúlövésekkel is megünnepelhetik, ahogy más jelentős királyi eseményeket, például évfordulókat és születésnapokat.
A királyi gyerekek keresztelőjét általában két-három hónappal a születés után tartják. Ez hagyományosan a baba második nagy nyilvános megjelenése a kórház előtti bemutatkozás után.
Különleges szerepet kap a keresztelőruha is.
A királyi babák egy Honiton csipkéből készült ruha másolatát viselik, amelynek eredetijét Viktória királynő legidősebb gyermeke számára készítették 1841-ben.
Az eredeti darabot több generáción át használták, ám végül annyira sérülékennyé vált, hogy másolatot készítettek róla. A keresztelőt hivatalos családi fotók követik, amelyeken a szülők és a keresztszülők mellett a királyi család további tagjai is megjelenhetnek.
A keresztszülők száma is eltérhet a megszokottól. György hercegnek például hét, Sarolta hercegnőnek öt, Lajos hercegnek pedig hat keresztszülője van.
A királyi gyerekek életét nemcsak a születésük, hanem a nevük és később az oktatásuk terén is sajátos szabályok határozták meg.
1917 előtt a királyi család tagjainak nem volt a mai értelemben vett vezetéknevük, helyette az uralkodóház vagy dinasztia neve azonosította őket. V. György király 1917-ben változtatott ezen, amikor a Windsor nevet nemcsak a dinasztia, hanem családja vezetékneveként is elfogadta.
1960-ban II. Erzsébet és Fülöp herceg úgy döntött, hogy leszármazottaik a Mountbatten-Windsor vezetéknevet használhatják, megkülönböztetve őket a királyi család más tagjaitól.
Az oktatás terén is komoly változás történt.
II. Erzsébet és húga, Margit hercegnő még otthon tanult nevelőnőjük felügyelete alatt. Károly azonban már iskolába járt, ezzel ő lett az első trónörökös, aki magántanár helyett intézményben tanult.
Később Vilmos és Harry is iskolába járt, ezt az utat pedig a következő generáció is folytatta, mint tudjuk, György herceg édesapját követve idén az Etonban tanul tovább.
A királyi babák érkezését tehát még ma is számos tradíció kíséri, de az évszázadok során a szabályok sokat lazultak. Ami egykor megkérdőjelezhetetlen előírásnak számított, abból mára gyakran csak jelképes hagyomány maradt – miközben néhány szokás továbbra is összeköti a legfiatalabb királyi gyerekeket az előttük járó generációkkal.









Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.