A tudomány megerősítette: a nők boldogabbak, mint a férfiak és ennek meglepő oka van


Te is gyakran vagy vidám? Habár számos kutatás igazolta, hogy minkét nemnél hasonlóak az érzelmek megéléseinek folyamatai, ám abban nincs vita, hogy a nemek máshogy élik meg az érzelmeiket és ennek neurobiologiai és hormonális okai is vannak. A Dél-floridai Egyetem (USF) kutatói megtalálták a boldogsággént, ami miatt boldogabbak a nők, mint a férfiak.

A USF kutatói rájöttek, hogy az a gén, amit korában az aszociális viselkedéséért és a függőségekért felelős szekvenciaként azonosítottak a nőket tovább képes benntartani a boldogság érzésének állapotában. A monoamin-oxidáz (MAOA) gén ugyanis azt szabályozza, hogy az agyad milyen gyorsan képes lebontani az örömhormonokat, vagyis a dopamint és a szerotonint, szóval ha valami pozitív élmény éri őket, nagyobb hatással van rájuk, mivel tovább képesek fenntartani ezt az érzést. Ennek a génnek két változata is ismert: az egyik enyhébben nyújtja el a boldogságérzetet, a másik pedig akár órákon át képes biztosítani a feldobottságot. Férfiak esetében azonban teljesen más tulajdonságokat hoz ki.
Persze vannak tulajdonságok, amelyek segítenek boldog és elégedett életet élni, de sok múlik a genetikán is. A női nemi hormon hatása elképesztő a MAOA génnel kombinálva. A kutatás során 193 nőt és 152 férfi eredményeit hasonlították össze a „Children in the Community” nevű hosszú távú mentális egészségügyi projekt keretében. Azok a nők, akik az alacsony expressziójú MAOA génnel rendelkeztek, láthatóan vidámabbak voltak, akiknek pedig mindkét variáns jelen volt a genetikai kódjukban, azok pedig szinte sugároztak a kiegyensúlyozottságtól.
Dr. Chen, a kutatás vezetője maga is elismerte, hogy meglepte az eredmény, hiszen ezt a variánst eddig csak a sötét oldaláról ismertük: az alkoholizmust, az antiszociális viselkedést és dührohamokat társították hozzá, amiért el is nevezték „harcos génnek”. Úgy tűnik azonban, hogy nőknél ez a harciasság valami egészen mássá nemesedik. Miután a kutatók az eredményeket életkor, az iskolai végzettség és a jövedelem szerint is megvizsgálták, kiderült, hogy a boldogságérzetük mindezektől teljesen független és mindössze ez a neurobiológiai egzotikum volt az egyetlen dolog, ami közös volt bennük.
Bár a vizsgált férfiak közül is sokan hordozták a boldogabbik génvariánst, náluk semmiféle pozitív elmozdulást nem mutattak a tesztek. Biokémiailag ugyan nincs különbség (a gén a férfiak agyában is lassítja a szerotonin és a dopamin lebontását), az alacsony expressziójú génvariáns mégis kifejezetten agresszívvá és robbanékonnyá tette őket. A tudósok szerint a magyarázat a tesztoszteronban rejlik, ami egyszerűen kioltja a MAOA gén pozitív hatásait.
A Progress in Neuro-Psychopharmacology & Biological Psychiatry folyóiratban közzétett tanulmány és Dr. Chen elmélete szerint ez megmagyarázhatja, miért tűnnek a kisfiúk még boldognak és gondtalannak. Náluk még alacsony a tesztoszteron szintje, így a gén jobban kifejeződik. Amint azonban beüt a pubertás, és elönti őket a férfihormon, a genetikai boldogságkapu végleg bezárul. Ez a gén csak akkor válik veszélyessé, ha nehéz gyerekkorral párosul. Míg egy szerető környezetben felnövő, alacsony kifejeződésű MAOA génnel rendelkező nő nagyobb eséllyel marad tisztességes, egy bántalmazott háttérrel rendelkező, ugyanezzel a génvariánssal megáldott férfi előtt nagyobb eséllyel terelődik az antiszociális, bűnözői életút felé. (Bár egyesek a homlokukból is tudni vélik, hogy ki a sorozatgyilkos, a hajlam nem jelenti azt, hogy törvényszerűen bűnöző is lesz az ilyen ember.)
Úgy tűnik, nem kell skandiávnak születni a boldogsághoz. Szóval, ha legközelebb a párod csak meredten néz maga elé a kanapén, ne hibáztasd – ő egyszerűen túl férfias ahhoz, hogy ilyen biokémiai luxusban részesüljön, mint te.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.