2026.03.28.
I. Erzsébet, Viktória királynő, Aquitániai Eleonóra – a brit történelem tele van bátor uralkodónőkkel. Azonban már előttük is élt egy rendkívüli asszony a Brit-szigeteken, aki Róma hatalmát kérdőjelezte meg. Nem volt ő más, mint Boudica, a kelta harcos királynő.
A londoni Westminter téren, épp a Big Bennel szemben áll egy nő bronzszobra. A legtöbb turista nem áldoz rá túl sok figyelmet, aminek valószínűleg az az oka, hogy nem tudják, kit ábrázol. Ugyanis a büszke szobor az egyik legvagányabb uralkodónőt, Boudicát ábrázolja, aki a Brit-szigetek történetének egyik legjelentősebb történelmi alakja. Vajon mit tett, hogy ilyen előkelő helyen emeltek számára szobrot? Ennek jártunk utána!
Forrás: Getty Images
Boudica a kelták harcos királynője
- I. sz. 30 körül született, az icenus kelta törzs királynője volt.
- Férje halála után a rómaiak kisemmizték, lányait meggyalázták.
- A megaláztatást kegyetlen hadjárattal bosszulta meg, melyben 70 000 légiós életét követelte.
- Utolsó, vesztes csatája után méreg végzett vele, a kelták történetének legendás alakja lett.
Kelta szokások, harcos asszonyok
A kelta törzsek társadalmi berendezkedése római szemmel igen különös volt: az előkelő harcosok mellett, druidák voltak a szellemi és szakrális vezetők, ráadásul a nők is széles jogkörrel rendelkeztek. Boudica az icenus nevű nép szülötte volt, valószínűleg előkelő családban látta meg a napvilágot i. sz. 30 tájékán, gyerekkorában harcosnak képezték ki. Fejlett nép sarja volt, mivel ők voltak az első kelták, akik pénzérmét vertek.
Előnyös házasságot kötött, mivel az icenus király, Prasutagus felesége lett, akitől legalább két lánya született. Róma ekkorra már javában terjeszkedett a Brit-szigeteken, a férfi pedig az élni és élni hagyni elve mentén kliensuralkodóvá vált. Ez azt jelentette, hogy némi védelmi pénz, és politikai támogatásért cserébe megtarthatta függetlenségét. Emiatt több történész eljátszott már azzal a gondolattal, hogy a legendás kelta királynő a római patríciusok életé élte. Csakhogy a szerződésnek volt egy további kitétele, mely Boudica és lányai életét örökre megváltoztatta.
Római árulás és Boudica felkelése
Prasutagus örökségét fele részben megosztotta lányai és a római császár között. Talán azt remélte, hogy az icenusok halála után is megőrizhetik függetlenségüket a cseles örökléssel, ám súlyosan tévedett. Amint örök álomra szenderült, a római helytartó Suetonius Paulinus tisztviselőivel együtt kifosztották és feldúlták földjeit, rokonait rabszolgaláncra verték, de a többi környékbeli kelta törzs is hasonló sorsa jutott.
Feleségét, Boudicát nyilvánosan megkorbácsolták, lányait pedig megerőszakolták.
Ez a kegyetlen eljárás még a Britanniában élő római polgároknál is kiverte a biztosítékot, így nem kell sok fantázia a kelták indulatának elképzeléséhez. Annál is inkább felháborító volt, mivel a királyné nemcsak világi, de szakrális vezető is volt. Lázadást szerveztek i. sz. 60-ban, melynek Boudica állt az élére. Az icenusok a tirovantesekkel karöltve mintegy 120 000 fős sereget alkottak.
Forrás: Getty Images
Először a gyűlölt Calumodunum (mai nevén Colchester) települést dúlták fel, de Londonium (London), illetve Verulamium (St. Albans) is hasonló sorsra jutott. A kelta harcosok porig rombolták a római városokat, de még a templomokat, temetőket sem kímélték.
A római lakosságot sem kímélték, a nemes asszonyokat megcsonkítva karóba húzták, a lakosság nagy részét pedig nemes egyszerűséggel lemészárolták. A feljegyzések szerint mintegy 80 000 civilt öltek meg.
Ez megfutamodásra késztette a római légiókat, akik ekkoriban még igen kis számban voltak jelen, ráadásul felkészületlenül érte őket Boudica felkelése.
Boudica bukása
Ekkorra olyan tarthatatlanná vált a helyzet, hogy még Suetonius Paulinus is visszavonulásra kényszerült. A római katonai övezet biztonságában egy 10 000 fős reguláris hadsereget szervezett, a kelták és rómaiak végül i. sz. 61-ben csaptak össze Nuneaton közelében. Ugyan a britek jelentős túlerőben voltak, a rómaiak szervezettsége és technológia fölénye végül bepótolta a létszámbeli hiányt.
Forrás: Getty Images
A csata előtt Boudica lányaival vonult fel a harci szekerén, hogy bátorítsa katonáit. A nehezen mozgó kelta hadsereg védekezése szétesett, míg a rómaiak először dereglyékkel gyengítették az ellenállást, így később könnyedén bekerítették őket lovasságukkal. A kelta vereség elkerülhetetlen volt: 80 000 brit harcos vesztette életét, míg a római áldozatok száma csupán 400 volt.
A csapatok élén küzdő harcos királynő túlélte az összecsapást, ám nem várta meg, míg a rómaiak kezére kerül: méreggel vetett véget életének. A kelta királynő alakja azóta is a brit folklór egyik legkedveltebb eleme, mely a nemzeti függetlenség és ellenállás egyik szimbóluma, így kapott szobrot a Temze partján.
Történelmi források Boudicáról
Minden, amit Boudicáról tudunk, az Tacitus és Cassius Dio beszámolóiból ismerjük, melyek igencsak hiányos képet adnak a női harcos életéről. Mivel a királynő ellenség volt a rómaiak szemében, a róla szóló történetek egy része szándékosan kívánja rossz színben feltüntetni.
Ezek a női harcosok is lenyűgözhetnek:
