Pesti mesék: Illegális abortuszok miatt kaphatta nevét ez a városrész

Elsőre viccesen hangozhat a felvetés, de Angyalföld igazából a magyar Los Angeles. Hogy miért? A kaliforniai város spanyol eredetű neve annyit tesz: „az angyaloké", ahogy az a városrész is, amiről cikkünk szól. Hogy pontosan mióta hívják így, azt nem tudjuk, de a környék a 19. század második felében már biztosan ezt a nevet viselte, mert egy korabeli, német nyelvű címjegyzékben az odavezető út Engelsfeldgasse-ként, vagyis Angyalföldi útként szerepelt.

Miért éppen Angyalföld?

A név eredetének nincs egyetlen, minden kétséget kizáróan biztos magyarázata, ugyanakkor a történészek és a város múltját kutató szakemberek hajlanak rá, hogy a legvalószínűbb verzió szerint egy bizonyos Stefan Engel nevű osztrák szőlőbirtokos földjei terültek el itt a 18. század végétől kezdve. Engel földjei, azaz Engelsfeld (lásd a már említett címjegyzéket) magyar tükörfordításban Angyalföld. Egy másik magyarázat szerint a Rákos-patak mentén álló, az egész környéket a látványával uraló Ördögmalom környéki földeket hívták Ördögföldnek a 19. század közepéig, és a népnyelv ezt játékosan az ellenkezőjére fordította. A harmadik variáció szintén a népnyelvvel számol, csak épp annak gúnyosságával: eszerint a városrész sokáig a nyomortanyáiról volt ismert, és ezért kapta ezt az ironikus címet.

A leginkább legendás névmagyarázat pedig az „angyalcsináló" bábáktól ered, ebben a változatban a környéken nagy számban élő prostituáltak gyakran éltek az ekkoriban még illegális abortusz eszközével, sőt az előkelőbb környékekről is ide jöttek ki az úrinők elvetetni a titokban fogant babákat, akikből így „kisangyalok" lettek. Hogy a köztudatban leginkább ez az utóbbi, legendás változat él a név eredete kapcsán, azért sokat tett az Angyalföldhöz életén és munkásságán keresztül is ezer szállal kapcsolódó Kassák Lajos, amikor az Egyedül az éjszakában című művében így írt:
„Angyalföld, ki onnan kaptad a neved, hogy a bábák is boszorkányok asszonyaid öléből halva hozták világra a csecsemőket, sok ezer mécsest kioltottak, mielőtt fellobogott a lángjuk és így neveztek el téged az angyalok földjének, ahelyett, hogy a sátán véres áldozatának neveztek volna."

De hogy ne csak Angyalföld magaskultúrához való kapcsolódására térjünk ki, említsük meg a városrészhez kötődő zenekarokat és zenészeket is, akik számos dalban emlékeztek meg a környékről, lásd többek között a Beatrice: Angyalföld, Fenyő Miklós: Angyalföldi pálmafák, vagy Ganxsta Zolee és a Kartell: Angyalföld a hely című számait.

Egy kis történelem

Angyalföld története egészen az ókorig nyúlik vissza, hiszen már az i.e. 8. századból is találtak itt régészeti leleteket. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott az is, hogy a Rákos-patak és környéke, valamint a Dunán itt található rév vonzotta a letelepedni vágyókat. A Római Birodalom is épített erődöt itt, szemben az óbudai Aquincummal, mely ennek megfelelően a Transaquincum nevet viselte. Minden valószínűség szerint Árpád honfoglaló hadai is Rákos mezején ütöttek tábort, majd a megyeri réven keltek át a Dunántúl felé.

A mai Angyalföld területe persze nagyon sokáig, egészen a 19. századig nem tartozott Pest városához. Kisebb, különálló települések terültek el itt, mint például Jenő, Besenyő, Mindszent, Szentlászló és Vizafogó falvak (utóbbi tovább élt az egyik 13. kerületi városrész nevében). A Rákos patak melletti mező pedig évszázadokon át a magyar történelem fontos eseményeinek helyszíne volt, hisz a városhatártól északra elterülő óriási füves térségen tartották az országgyűléseket. A környék ilyetén képének a török hódoltság befejeződése vetett véget, amikor a kivonuló szultáni seregek felgyújtották és lerombolták az itteni falvakat.

A 18. században már városi kertek, majorságok álltak itt, és Angyalföld is egyre inkább Pest külvárosaként funkcionált. A 19. század végén alakult át az immár Budapest részeként létező Angyalföld képe gyökeresen, amikor a vidékies, mezőgazdasági környék beépült gyárakkal és nagyüzemekkel, melléjük pedig a munkásoknak szánt bérkaszárnyákkal. A 20. század első felére Angyalföld a főváros, és ezzel az egész ország első számú ipari környékévé, ízig-vérig munkásnegyeddé vált, és az is maradt egészen a rendszerváltásig.